E

zen a hiteles KaMu oldalon könnyedebb, közvetlenebb hangon írva megkaphatnak látogatóink minden izgalmas és tartalmas információt, amiket mi is őrzünk, amikről az irodában, a szakmai konferenciákon, a laboratóriumi mikroszkóp felett, az ásóval és régészkalapáccsal a kézben a Várhegyen, a kiállítási enteriőr-tervek mellett, vagy a múzeumi folyosókon beszélünk…

Szathmáry-Király Ágnes

20200423balna-balnaborju

12 júl: Emlősként a vizekben: A cetek – II. rész

Az „Emlősként a vizekben” című blogbejegyzésem előző részében a cetek evolúcióját, a szárazföldi ősök vízi életmódra történő áttérésének folyamatát helyeztem a középpontba. Jelen írásomban azonban napjaink cetjeinek életmódjáról, biológiájáról szeretnék írni.

láng nelli ugró vöröskeresztesek

05 júl: Mit viselt Láng Nelli a szoknyája alatt?

Vajon mit viselt a szoknyája alatt Láng Nelli, aki az Újhely és a Nagy Háború című kiállításban képviseli az első világháború vöröskeresztes ápolónőit? Térdnadrágot!

212356472_537028604021097_6706456963297776592_n

02 júl: Hurrá, nyaralunk!

Mindenki azt a pár napot várja egész évben. Ahogy ma mondják a fiatalok, arra gyúrnak. Arra az egy-két hétre, amikor megszokott életüket hátrahagyva felkerekednek és elindulnak a jól megérdemelt vakációra. Ki, hova? Emlékeznek a Mosó Masa Mosodájára? Na, ott például a Kesztyű lakói nyaralni mennek című mesében a cinke a bolgár tengerpartra ment, az öreg, rövidlátó hangya pedig Pomázra. Hát ugyanígy van ez nálunk, embereknél is! Ki ide, ki oda!

IMGC5714_21-06-26_Marcell Szoboszlay

01 júl: Az Év Múzeuma díj siker, szenvedély és felelősség

A Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként először 2016-ban kaptunk szakmai visszajelzést múzeumi munkánkról az Év Múzeuma díj formájában; és a következő kitüntetésre sem kellett sokat várni. Idén, 2021-ben – mindössze öt évvel később – ismét elhoztuk ugyanennek a díjnak a réztábláját kis múzeum kategóriában. A díj történetében másodszor fordult csak elő, hogy egy intézmény ismételjen, ’s olyan, hogy valamely ilyen rövid idő alatt kétszer is fődíjas legyen, még sosem.

Szia Nagyi!_Jászter Betti_2

16 jún: Szia, Nagyi!

Képzeld, a héten harmadszor van a kezemben a derelyevágód! Régi darab igaz, de nagyon szeretem. Kecses kis jószág, kézre áll. Épp úgy siklik az anyagban, mint anno neked. No, nem derelyét készítek! Nem tudok olyan finomat, mint te, így hát felhagytam vele. Találtam egy új kelt tészta receptet a neten, azzal bíbelődöm. Mindent úgy csinálok, ahogy tőled láttam. Dagasztom a tésztát, nagy mozdulatokkal, alulról felfelé, hogy minél több levegő kerüljön bele, s közben gondolatban veled beszélgetek. Pereg a film a fejemben rólad, rólam. Az ezerszer hallott és soha meg nem unt történetek megelevenednek.

bottlenose-dolphin-calf-swimming-mother-amusement-park-2009_tn_1400

14 jún: Emlősként a vizekben: A cetek – I. rész

Egy beszélgetés alatt merült fel bennem az ötlet, hogy következő múzeumi blogbejegyzésemben a cetek elképesztő világában, evolúciójában, biológiájában szeretnék egy kicsit elmerülni.

fadagály karikatúra _ULK című berlini élclapból 1883. Adalék a fajok eredetéhez_A turnűr származása.

03 jún: A divatnak hódolni kell 2.

Mostantól máshogy nézek az Újhely és a Nagy Háború című kiállítás első, a boldog békeidőt megidéző egységében bemutatott csipkézett legyezőre. Pedig egykor elég volt egy pillantást vetnem erre a női kiegészítőre, és megdobbant a szívem, felébredt bennem a vágyakozás a kor eleganciája után. Számomra a darázsderék, a földet söprő uszályos szoknya, a csipkés napernyő és kesztyű sokáig a századforduló gazdasági, szellemi és kulturális fellendülését idézték, és a nyugodt, elegáns és gazdag belle époque-nak voltak a jelképei. A korabeli divatfotókat látva a „Bár akkor éltem volna!” sóhaját súgtuk barátnőimmel egymás fülébe. De mire végeztem a kutatással, amit ehhez a blogbejegyzéshez végeztem, úgy érzem, a legyező köré font női divatideáimat elfújta a 2021-es májusi szél. Az első gondolat vele kapcsolatban most már inkább a comme il faut, tehát az „ahogyan kell”; a szabályok, amelyek gúzsba kötötték a csipkébe bújt hölgyeket.

IMG_20210506_141046_tn_1400

17 máj: Ismerjük meg környezetünket, kicsit másképp!

Múzeumunk Facebook-oldalának látogatói előtt jó eséllyel nem ismeretlen az „Ismerjük meg környezetünket!” című bejegyzéssorozat, amely 2020. augusztus 13-a óta töretlenül mutat be egy-egy kevésbé vagy jobban ismert fajt gazdag élővilágunkból. Ebben a blogban, azonban nem Facebook felületünk heti rendszerességgel megjelenő tudománynépszerűsítő rovatáról lesz szó.

GNM_tn_1400

10 máj: Madarak és fák napja

Május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját, mely a „korát” tekintve legalább 90 évvel idősebb, mint a Föld napja. Az utóbbit ugyanis 1990 óta ünnepeljük hazánkban. A Madarak és fák napja viszont több, mint 100 éves! 1902-ben Párizsban kötöttek egy egyezményt az európai államok a mezőgazdaságilag hasznos madarak védelmében. Magyarországon már ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját Chernel István ornitológus. Az ő kezdeményezésére adta rendeletbe az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, Apponyi Albert, hogy az iskolákban minden évben szenteljenek egy napot ezen élőlények védelmére, megismerésére. Mint minden ilyen jeles alkalomról elmondható: amit megismerünk, azt nem bántjuk, tisztelettel fordulunk felé, óvjuk. Ez a cselekedet visszahat ránk, emberekre, még akkor is, ha ez egyik fél részéről sem tudatos.

cf2986b8ae2b73fe3ce5a6d2845ad6b3-edit (1)_tn_1400

26 ápr: “A divatnak hódolni kell”

Mert százhúsz év ide vagy oda, „A divatnak hódolni kell.” – vallják a nők, és nem is értik, miért görcsölnek rajta a férfiak, mikor a tetszetős nők látványa sokkal inkább gyógyír a fejfájásra, mint okozója annak.

Naptár

2021. július
h K s c p s v
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

Kategóriák

Archívum