E

zen a hiteles KaMu oldalon könnyedebb, közvetlenebb hangon írva megkaphatnak látogatóink minden izgalmas és tartalmas információt, amiket mi is őrzünk, amikről az irodában, a szakmai konferenciákon, a laboratóriumi mikroszkóp felett, az ásóval és régészkalapáccsal a kézben a Várhegyen, a kiállítási enteriőr-tervek mellett, vagy a múzeumi folyosókon beszélünk…

Szathmáry-Király Ágnes

_kicsinyítve_3

29 szept: Természettudományos Muzeológusok 40. Országos Találkozója

Természettudományos Muzeológusok 40. Országos Találkozója

IMGC4800Marcell Szoboszlay_tn_2000_65

22 szept: Nyomozás a múzeumban XI.

Gyűjteményünkben van 2 db mohácsi fekete kerámia korsó, az egyik 26 cm, a másik 14 cm magas. Mindkettőnek van egy görbület a fülében.

DSCF0075_tn_1920_60

30 máj: Nyomozás a múzeumban X.

Tizedik részéhez érkezett a „Nyomozás a múzeumban” sorozatunk s ez a rész kicsit rendhagyó is abban az értelemben, hogy nem egy tárgy eredetét próbáljuk kinyomozni, hanem egy tárgycsoporttal foglalkozunk.

IMGC8717_20230303_Marcell Szoboszlay_2500_69

15 márc: Nyomozás a múzeumban IX.

Nemrégiben kezembe került a raktárban egy feliratos porcelán csésze, amelyen aranyszínű keretben, kék ruhás, ölében kisdedet tartó Mária, mellette pedig gyermekek láthatóak.

vecteezy_eurasian-eagle-owl-bubo-bubo_4139134

24 febr: Ragadozó madarak II.

Ragadozó madarak c. blogbejegyzés második részében a baglyok kerülnek a középpontba. Megismerkedünk hazánk egyik legkisebb termetű bagolyfajával, a kuvikkal (Athene noctua), amely gyakran üldögél lakóházaink kéményein is, de szót ejtünk a jellegzetes hangjáról könnyen felismerhető macskabagolyról (Strix aluco) és Magyarország legnagyobb baglyáról, az uhuról (Bubo bubo) is.

img_8617_copy

21 febr: Ragadozó madarak I.

Néhány példafaj kiemelésével, a levegő urainak hihetetlen változatossága kerül megvillantásra. Az első részben a vágómadár-alakúak csoportjából kerül három, a térségünkben is költő ragadozómadár bemutatásra: a kertjeinkben is gyakran felbukkanó karvaly (Accipiter nisus), az erdőségeinkben fészkelő darázsölyv (Pernis apivorus), és a hazánk területén csak a Zemplénben költő szirti sas (Aquila chrysaetos).

IMGC6341_20230104_Marcell Szoboszlay_1920_69

09 febr: Nyomozás a múzeumban VIII.

Múzeumunkba került Dr. Pál Józsefné hagyatékából egy 70 darabból álló bokály gyűjtemény. A
többnyire virágos bokályok között akad egy, amely figurális díszítésű, a kerámiakészítés szerszámait,
eszközeit, és az 1940-es évszámot festették rá. A fehér alapszínű, mázas bokály eredetét nyomozom,
kideríthető-e hol készült, melyik fazekas festette rá saját eszközeit, a korongot, írókát, drótot,
mintázó kést.

Kitaibel

01 febr: Kitaibel Pál emlékezetére

Számos ember élt és él, akiknek kiemelkedő munkássága, életpályája sajnos kevésbé ismert. Ilyen személy Kitaibel Pál is. Élettörténetét nem oktatja egyetlen tankönyv sem, nem iskolai tananyag és ugyan miért is foglalkoznánk egy 200 éve élt férfi viselt dolgaival. Szentpéteri Nagy Richard szavait idézve: „A magyar történelmet ismerni és vállalni kell.” Ezt a történelmet azonban nem csak a jól ismert történelmi személyek, Hunyadi Mátyás, Rákóczi Ferenc vagy például Kossuth Lajos alkotják, részei a természettudósok is, akik koruk sokszor hányattatott körülményei ellenére meghatározót alkottak.

5.59.1

12 jan: Lápi póc (Umbra krameri)

A Magyar Haltani Társaság 2010 óta minden évben meghirdetett „Év hala” választásán 2023-ban a lápi póc (1. kép) szerezte a legtöbb szavazatot, maga mögé utasítva a verseny másik két indulóját, a sügért (Perca fluviatilis) és a selymes durbincsot (Gymnocephalus schraetser).

IMGC4782_20221115_Marcell Szoboszlay_1920

16 nov: Nyomozás a múzeumban VII.

Dr. Pál Józsefné hagyatékából a múzeumunkba került jelentős népi kerámia gyűjteményben található egy kisméretű korsó, 1937-es évszámmal. A korsókat a paraszti hagyományban víz – vagy más ital – szállítására használták, például a gyermekek hordták benne aratáskor a friss vizet, ez a kis korsó viszont mérete miatt nem erre szolgálhatott.

IMGC4396_20221020_Marcell Szoboszlay

08 nov: Nyomozás a múzeumban VI.

A közelmúltban egy hatalmas gyűjtemény került a múzeumunkba, Dr. Pál Józsefné hagyatékából. A gyűjtemény darabjai sok esetben jól azonosíthatóak – porcelán csészék, népi kerámia edények, üveg butellák stb. – de akad köztük néhány olyan tárgy is – például egy kakason lovagló kerámia figura -, ami nem sorolható be ezek közé, ránézésre nem állapítható meg az eredete, vagy az, kit ábrázol.

blogra_8

07 nov: Geotúra – nem csak geológusoknak

Idén októberben egy, a megszokottól eltérő túrán vettem részt, egészen pontosan geotúrán. A felhívásra a Zemplén Fanatik weboldalán lettem figyelmes.

Image00004

24 okt: Ősszel…

“Az ősz (…) egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.”
/Albert Camus/

IMGC2230_20220908_Marcell Szoboszlay_1920_60

24 okt: Nyomozás a múzeumban V.

Múzeumunkban az új várostörténeti kiállításhoz válogattuk a tárgyakat, eközben két fegyvert is leemeltünk a polcról. Mindkettő szurony , bajonett, vagy ahogy nagyapámtól hallottam, bajnét. Egy szúró fegyverről van szó, amit a hosszú lőfegyver végére illesztettek, így az a közelharcban jó szolgálatot tett használójának.

IMG_20220907_123701

13 szept: Természettudományos Muzeológusok 39. Országos Találkozója

Természettudományos Muzeológusok 39. Országos Találkozója

DSCF9642

13 szept: Egyedülálló zuzmófaj a Zemplénben

“A Fövenyes csúcsán kiemelkedő kisebb sziklákon ugyanis megtalálható egy olyan zuzmófaj, amit Magyarországon csak erről a termőhelyről mutattak ki, a kőzetlakó Xanthoparmelia mougeotii.”

PXL_20220706_093144350_tn_1500

06 júl: Nyomozás a múzeumban IV.

A Kazinczy Ferenc Múzeum udvarára belépve megakad az ember szeme egy vaskos szerkezeten, ami egy négy lábon álló farönkből, és abba besüllyesztett kerek kövekből áll. Ez a kézimalom súlya miatt mindig ugyanott van, nehéz lenne idébb-odébb tenni. Honnan származik és főleg mikori lehet ez a szerkezet?

PXL_20220421_080242037

27 máj: Nyomozás a múzeumban III.

A cím némi magyarázatra szorul, hiszen lehet értelmezni átvitt értelemben – a kép készítésének körülményei, kit ábrázol, mikor készült stb. – és konkrétan.

IMGC7334_22-03-29_Marcell Szoboszlay

20 ápr: Nyomozás a múzeumban II.

A múzeum raktári polcain sorakozó üvegek sokszor első ránézésre csak tisztítandó, raktározandó, becsomagolandó tárgyak, lehetnek közömbösek, érdekesek, szépek, akár csúnyácskák is.

IMG_1981_1500

19 ápr: Tavasz beköszöntével…

Elkezdődött a tavaszi, nyári programok szervezése, folytatódott a sátoraljaújhelyi vár régészeti feltárása, beindultak a természettudományos kutatások terepi kiszállásai.

Forráskritika_tn_1920

29 márc: Navigációs jótanács zátonyok elkerüléséhez a nézőpontok és narratívák tengerén

Úgy tűnik számomra, hogy manapság egyre nehezebb feladata van annak, aki az online térben – az omikron variánsnál is százszorta gyorsabban – terjedő hírek, félhírek, álhírek, rémhírek, stb., illetve százezreket, milliókat, sőt sokmilliókat befolyásoló közösségi média posztokat gyártó…

16424490

28 jan: Az evolúció „humorérzéke”

Ausztrália keleti partvidékén valamint Tasmania szigetén él egy igazán különös állat, a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus). Testét szőr borítja, lábujjai között úszóhártya feszül. Csőre van de méhe is, tojásokkal szaporodik, utódait anyatejjel táplálja. Az iskolában nagyon jól megtanultuk, hogy az emlősállatok szülnek, utódaik elevenen jönnek világra. Azt is tudjuk, hogy szó szoros értelemben vett tojással csupán a hüllők és a madarak szaporodnak, de egyikük testét sem borítja szőr. Csőre pedig csak a madaraknak van. Az anyatej viszont csak az emlősök sajátossága. Hogyan lehetséges ez? Joggal tehetjük fel a kérdést!

GNM

20 jan: Magyar Kultúra Napja Nemes Nagy Ágnes költészete jegyében

1989. január 22. óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, mely egyben a Himnusz születésének napja. Ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti himnuszunkat, a kézirat végére ez a dátum került. Ennek megünneplésére országszerte rendeznek az intézmények magyar kultúrával kapcsolatos programokat.

cats

04 jan: Bodorka (Rutilus rutilus)

A Magyar Haltani Társaság 2010 óta minden évben meghirdetett „Év hala” választásán 2022-ben a bodorka nyerte el a győztesnek járó megtisztelő címet. A Társaság online felületén beérkezett 4155 szavazat 55%-át a bodorka kapta, maga mögé utasítva a széles durbincsot (Gymnocephalus baloni) és a bagolykeszeget (Ballerus sapa).

illusztráció_2

06 dec: A levelező lapos briganti

Ha nem is haramiavezérként és nem is rablólegendaként került be a zempléni köztudatba, mint Szarvas-Pestik Mihály, mindenesetre a levelező lapos briganti címet és egy hosszabb flekket kiérdemelt tettével a tokaji tizenöt éves Lantos Pál 1901-ban.

IMG_20211122_091937

26 nov: Üdvözletemet küldöm… – képeslapok története és jelentősége

Emlékeznek, amikor 2018. decemberében megnyílt az Újhely és a Nagy Háború kiállítás , amelynek igazi kuriózumai voltak a lakosság által felajánlott tárgyak és a papírra vetett korabeli személyes történetek? A Kazinczy Ferenc Múzeumnak ez a tárlata indította el az intézményt azon az úton, amellyel végül kiérdemelte az Év közösségi múzeuma díjat 2020-ban.
 …és emlékeznek a korabeli levelezőlapokra, amelyek oly’ személyessé tették a tárlat által bemutatott tényeket? Azok az üdvözlőkártyák  adták az inspirációt a múzeum máig egyik legnépszerűbb online sorozatához, a Sátoraljaújhelyi anziksz-hoz, amely nemcsak a régmúlt városképét segít megidézni, de megelevenít számunkra letűnt társadalmi viszonyokat, korabeli élethelyzeteket; drámákat, dilemmákat, vagy éppen megannyi derűt.

IMGC0949_21-09-24_Marcell Szoboszlay_tn_1600

18 okt: Hátsó füves

Tagadni sem tudnám alulműveltségemet a labdarúgás terén. Hiányosságom négy évtizedes érdektelenségből fakad. Éppen ezért komoly dilemmát okozott, hogy szánjak-e időt a KFM új időszaki tárlatának, a Hátsó füvesnek a megnyitójára. De, gondoltam, nem lehetek ennyire diszkriminatív a focival, mint kiállítási témával! Elmentem. Szerencsémre. Engem ennyire, ilyen komoly téma (mert bizony az!) még nem nevettetett meg. Ennek a kiállításnak is szerelmese lettem.

ecce-homo-1

18 okt: Képes nap

Amikor először láttam kisgyerekként a debreceni Déri Múzeumban az Ecce homo-t, bizony elhittem Munkácsy Mihálynak, hogy ott volt, amikor Pilátus kivezette a tömeg eléa megkorbácsolt Jézust bíborpalástba öltöztetve, fején töviskoronával. A mai napig nem tudom elképzelni máshogy a jelenetet, úgy belém ivódott az arcokra kiülő, hátborzongatóan hiteles düh, a gesztusokban rejlő elfordulás és Mária Magdolna szívet tépő kétségbeesése. Akkor, ott, a magam alig több mint egy méterével a 4 méter magas és 6 és fél méter széles festett vászon előtt állva, úgy éreztem, hogy ilyen szívbe markolóan hiteles alkotásra csak Isten segítségével képes valaki. Meg sem kérdőjeleződött bennem, hogy Munkácsy nem élte át a pillanat fájdalmát, amikor Jézus nyugodt arccal, emelt fejjel, egyenes tartással állta az őt elítélő, becsmérlő tömeg hálátlan szóáradatát.

IMGC0485_21-09-16_Marcell Szoboszlay_tn_1600

30 szept: Nyomozás a múzeumban I.

Nézzük például a század eleji feliratos üvegeket. A 19. századtól az ipari termelés fellendülésével az élelmiszeripar előszeretettel használt különböző formájú üveg edényeket, palackokat. Kezdetben minden gyártó maga terveztette és készítette el az üvegeit, így nem volt egységes méretű minden boros, sörös palack, vagy konzerves üveg.

gim2

28 szept: Az őszi Zemplén agancsos királyai, a gímszarvasok

A gímszarvas (Cervus elaphus) Magyarország egyik legnagyobb testű kérődző állata, párosujjú patás.

IMG_0886_tn_1400

30 aug: Horror story nagymama házánál

Néhány napja nagymamám udvarán sétálva, a fehérre meszelt tornác egyik felső sarkában egy különös építményre lettem figyelmes: lopódarázs fészek. Pontosabban a lopódarázs sárból készített ivadékbölcsője.

20200423balna-balnaborju

12 júl: Emlősként a vizekben: A cetek – II. rész

Az „Emlősként a vizekben” című blogbejegyzésem előző részében a cetek evolúcióját, a szárazföldi ősök vízi életmódra történő áttérésének folyamatát helyeztem a középpontba. Jelen írásomban azonban napjaink cetjeinek életmódjáról, biológiájáról szeretnék írni.

láng nelli ugró vöröskeresztesek

05 júl: Mit viselt Láng Nelli a szoknyája alatt?

Vajon mit viselt a szoknyája alatt Láng Nelli, aki az Újhely és a Nagy Háború című kiállításban képviseli az első világháború vöröskeresztes ápolónőit? Térdnadrágot!

212356472_537028604021097_6706456963297776592_n

02 júl: Hurrá, nyaralunk!

Mindenki azt a pár napot várja egész évben. Ahogy ma mondják a fiatalok, arra gyúrnak. Arra az egy-két hétre, amikor megszokott életüket hátrahagyva felkerekednek és elindulnak a jól megérdemelt vakációra. Ki, hova? Emlékeznek a Mosó Masa Mosodájára? Na, ott például a Kesztyű lakói nyaralni mennek című mesében a cinke a bolgár tengerpartra ment, az öreg, rövidlátó hangya pedig Pomázra. Hát ugyanígy van ez nálunk, embereknél is! Ki ide, ki oda!

IMGC5714_21-06-26_Marcell Szoboszlay

01 júl: Az Év Múzeuma díj siker, szenvedély és felelősség

A Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként először 2016-ban kaptunk szakmai visszajelzést múzeumi munkánkról az Év Múzeuma díj formájában; és a következő kitüntetésre sem kellett sokat várni. Idén, 2021-ben – mindössze öt évvel később – ismét elhoztuk ugyanennek a díjnak a réztábláját kis múzeum kategóriában. A díj történetében másodszor fordult csak elő, hogy egy intézmény ismételjen, ’s olyan, hogy valamely ilyen rövid idő alatt kétszer is fődíjas legyen, még sosem.

Szia Nagyi!_Jászter Betti_2

16 jún: Szia, Nagyi!

Képzeld, a héten harmadszor van a kezemben a derelyevágód! Régi darab igaz, de nagyon szeretem. Kecses kis jószág, kézre áll. Épp úgy siklik az anyagban, mint anno neked. No, nem derelyét készítek! Nem tudok olyan finomat, mint te, így hát felhagytam vele. Találtam egy új kelt tészta receptet a neten, azzal bíbelődöm. Mindent úgy csinálok, ahogy tőled láttam. Dagasztom a tésztát, nagy mozdulatokkal, alulról felfelé, hogy minél több levegő kerüljön bele, s közben gondolatban veled beszélgetek. Pereg a film a fejemben rólad, rólam. Az ezerszer hallott és soha meg nem unt történetek megelevenednek.

bottlenose-dolphin-calf-swimming-mother-amusement-park-2009_tn_1400

14 jún: Emlősként a vizekben: A cetek – I. rész

Egy beszélgetés alatt merült fel bennem az ötlet, hogy következő múzeumi blogbejegyzésemben a cetek elképesztő világában, evolúciójában, biológiájában szeretnék egy kicsit elmerülni.

fadagály karikatúra _ULK című berlini élclapból 1883. Adalék a fajok eredetéhez_A turnűr származása.

03 jún: A divatnak hódolni kell 2.

Mostantól máshogy nézek az Újhely és a Nagy Háború című kiállítás első, a boldog békeidőt megidéző egységében bemutatott csipkézett legyezőre. Pedig egykor elég volt egy pillantást vetnem erre a női kiegészítőre, és megdobbant a szívem, felébredt bennem a vágyakozás a kor eleganciája után. Számomra a darázsderék, a földet söprő uszályos szoknya, a csipkés napernyő és kesztyű sokáig a századforduló gazdasági, szellemi és kulturális fellendülését idézték, és a nyugodt, elegáns és gazdag belle époque-nak voltak a jelképei. A korabeli divatfotókat látva a „Bár akkor éltem volna!” sóhaját súgtuk barátnőimmel egymás fülébe. De mire végeztem a kutatással, amit ehhez a blogbejegyzéshez végeztem, úgy érzem, a legyező köré font női divatideáimat elfújta a 2021-es májusi szél. Az első gondolat vele kapcsolatban most már inkább a comme il faut, tehát az „ahogyan kell”; a szabályok, amelyek gúzsba kötötték a csipkébe bújt hölgyeket.

IMG_20210506_141046_tn_1400

17 máj: Ismerjük meg környezetünket, kicsit másképp!

Múzeumunk Facebook-oldalának látogatói előtt jó eséllyel nem ismeretlen az „Ismerjük meg környezetünket!” című bejegyzéssorozat, amely 2020. augusztus 13-a óta töretlenül mutat be egy-egy kevésbé vagy jobban ismert fajt gazdag élővilágunkból. Ebben a blogban, azonban nem Facebook felületünk heti rendszerességgel megjelenő tudománynépszerűsítő rovatáról lesz szó.

GNM_tn_1400

10 máj: Madarak és fák napja

Május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját, mely a „korát” tekintve legalább 90 évvel idősebb, mint a Föld napja. Az utóbbit ugyanis 1990 óta ünnepeljük hazánkban. A Madarak és fák napja viszont több, mint 100 éves! 1902-ben Párizsban kötöttek egy egyezményt az európai államok a mezőgazdaságilag hasznos madarak védelmében. Magyarországon már ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját Chernel István ornitológus. Az ő kezdeményezésére adta rendeletbe az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, Apponyi Albert, hogy az iskolákban minden évben szenteljenek egy napot ezen élőlények védelmére, megismerésére. Mint minden ilyen jeles alkalomról elmondható: amit megismerünk, azt nem bántjuk, tisztelettel fordulunk felé, óvjuk. Ez a cselekedet visszahat ránk, emberekre, még akkor is, ha ez egyik fél részéről sem tudatos.

cf2986b8ae2b73fe3ce5a6d2845ad6b3-edit (1)_tn_1400

26 ápr: “A divatnak hódolni kell”

Mert százhúsz év ide vagy oda, „A divatnak hódolni kell.” – vallják a nők, és nem is értik, miért görcsölnek rajta a férfiak, mikor a tetszetős nők látványa sokkal inkább gyógyír a fejfájásra, mint okozója annak.

IMG_20210404_145501_tn_1400

16 ápr: Zempléni barangolások

A tavasz első napsugarai engem is a szabadba csábítottak. Úti célom ezáltal a 895 méterrel a Balti-tenger szintje felé emelkedő Nagy-Milicre vezetett. Zemplén szerelmeseként be kell vallanom, sosem jártam még ott, bár már egy jó ideje a bakancslistámon szerepel(t).

11 ápr: Magyar Költészet Napja Rímhányó Romhányival

Idén március 8-án töltötte volna be a 100. életévét Romhányi József (1921-1983) író, költő, műfordító, aki, ha még élne, biztosan „faragott” volna valamilyen humoros gyöngyszemet ékes magyar nyelvünkön a nők köszöntésére! Ezért is gondoltam arra, hogy a Magyar Költészet Napja alkalmából róla és tőle szeretnék olvasni, írni, egyrészt, hogy megismerjem, másrészt, hogy örülhessen odafenn!

Látkép_tn_1400

08 ápr: Erdőjárók kalauza – a természetben, képekben

A duzzadó rügyek, egy-egy előmerészkedő rovar, a madarak megváltozott éneke mind azt jelzi, hogy beköszöntött a tavasz. Ha nyitottak vagyunk az apró szépségek felismerésére, akkor különleges élmény ilyenkor az erdőben sétálni.

galuska_betti_múzeum otthon_2_tn_1400

06 ápr: Galuska

Túrós, káposztás, mákos, diós, grízes, murcos…máris összefutott a nyál a számban. Tudom, hogy jobb helyeken tésztának szokás nevezni, de nálunk csak galuskának hívják. Családi történelmünk fontos és szeretett étele. Illatok, érzések, hangok, kacaj és könnyek kötődnek hozzá.

2. kép_tn_1400

23 márc: Az élet eredete, életünk egyik legnagyobb kincse

Eddigi életem során számos helyen megfordultam az országban, de sehol nem találtam olyan finomnak az ivóvizet, mint itthon. Talán kissé elfogultnak tűnhetek, de persze az is lehet, hogy a legtöbbünknek az a víz a legfinomabb, amelyen felnőtt.

GNM_tn_1400

22 márc: Március 22. a VÍZ világnapja

Mi a legfontosabb az ember életében? Most sokan sokfélét sorolhatnak magukban. Viszont, ha nincs a sor elején a VÍZ, akkor a felsorolásunk mit sem ér! Gondoljunk bele: az emberek a szomorúságukat is vízzel fejezik ki, hiszen a könnyünk sós víz!

maybelline

10 márc: Az újhelyi nők szépítőszerei a XX. század elején

Bálok, kávéházi és színházi estek váltották egymást a sátoraljaújhelyi felső- és középosztálybeli családok naptárában a XX. század elején. A társadalmi események tökéletes, divatos megjelenést követeltek. A nők különösen kényesek voltak arra, hogy a külsőségek tetőtől talpig a vagyoni és társadalmi helyzetüket sugallják.

2021-03-08_104215_res_1200

10 márc: Méhekkel a virágtól a termésig

Tavasszal a gyümölcsös kertekben nagyon sokféle rovar végzi a fák virágainak beporzását, a megtermékenyítést. Különösen kedves számunkra a házi méh, amely nemcsak terméseink fejlődésnek indulását segíti elő, de mézet és más, számunkra is hasznos terméket állít elő.

Kövér Angelika_res_1400

08 márc: Beporzók napja

2018-ban Györfy Borbála és Vásárhelyi Tamás kezdeményezésére létrejött egy új jeles nap, mely ahhoz képest, hogy ennyire fiatal, története igencsak a régmúltra nyúlik vissza. A Beporzók napján, sőt idén a beporzók tematikus hetén a virágokat és a rovarokat ismerjük meg, éltetjük, ünnepeljük.

huszasevekBEACcsapataHorvath_Bo¢r_Fr¢niuszSz-nt¢-LKert_szIMarczink¢BertalanKotraschekRGa-lPPluh-I-Pesovnik-L-S-ghy-TiborKov-cs-G-bryStofi-n-J-nosB-n-ty-P_ter-1024x484

05 márc: Egy elfeledett sátoraljaújhelyi futball-legenda kalandos élete II. rész

A Budapesti Egyetemi Atléticai Club a Budapesti Tudományegyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) sportegyesületeként alakult meg 1898-ban, s a főváros egyik igen patinás egyesületének számított. A BEAC 1901-ben avatta pályáját Lágymányoson, amit 1922-ben 5 millió koronából korszerűsítettek, s láttak el egy 12.000 fő befogadására alkalmas lelátóval.

93 Főgimnázium_res_1400

26 febr: Egy elfeledett sátoraljaújhelyi futball-legenda kalandos élete I. rész

Egy játékos, aki Sátoraljaújhelyről a magyar válogatottig jutott, kétszeres magyar bajnok lett, s a Kanári-szigetektől Mexikóig, Kubától Egyiptomig bejárta az egész földgolyót, miközben megállás nélkül lőtte a gólokat.

kep 2_res_1400

22 febr: Nők fülbevalóval

Nem hiszem, hogy egy tárgy meghatározhatja az ember életét. Abban hiszek, hogy vannak tárgyak, amelyek hatnak ránk, birtoklásuk erőt ad és tartást. Nekem is van egy tárgyam, egy becses családi örökség, amely a méltó nőiséget jelenti számomra. Ne gondoljanak nagy értékű holmira, inkább a lelki értéke teszi naggyá.

2. kép

09 febr: A jászkeszeg

A Magyar Haltani Társaság 2010-től minden éven meghirdetett „Év hala” közönségszavazásán 2021-ben a megtisztelő címet a jászkeszeg (Leuciscus idus) nyerte el a beérkezett szavazatok 49%-ának megszerzésével. Maga mögé utasította a megmérettetés másik két képviselőjét, az angolnát (Anguilla anguilla) és fürge csellét (Phoxinus phoxinus).

megyebal1

05 febr: Az 1934-es megyebál „utórezgései”

Egy olyan impozáns esemény, mint az 1934-es megyebál, amit a felvidék úri társadalmának nagyszabású találkozójaként emleget a korabeli sajtó, és ahol „hatalmas vendégsereg vonult fel, éspedig nemcsak a közvetlenül szomszédos környékekről, hanem Budapestről, sőt az ország távolabbi részeiből is”,bizony sokáig beszédtéma maradt.

3. kép_res_1200

04 febr: Kagylók

Amikor gyerekeket kérdezünk arról, milyen élőlények köthetők a vizek élővilágához az esetek többségében a lista legelején a halak állnak. Aztán természetesen szépen sorolják a szitakötőket, a rákokat, a vidrát és a „többit”, mely „többibe” beletartoznak a kagylók is. A továbbiakban erről, talán kevésbé ismert az élőlénycsoportról szeretnék részletesebben írni.

Karcsa_res_1200

01 febr: Vizes élőhelyek világnapja

Hunyjuk le a szemünket és képzeljünk magunk elé egy vizes élőhelyet! … Segít ebben Fekete István a Nádas című csodálatos költeménye.

IMG_7508_19-07-08_msz_res_1200

21 jan: Rekordot hozó megyebálunk 1934-ben

Nélküle mégis hogyan űzzük el a telet? Itt marad a nyakunkon? Hamvazószerdáig – február 17-ig – kevés időnk maradt leküzdeni a koronavírus-járványt, ami lehetőséget adna arra, hogy biztonságban szervezzük meg az évszázadok óta jól bevált télűző hagyományunkat, a farsangi bált!

DSCF7348_res_1200

21 jan: A magyar kultúra napja

Hazánkban 1989 óta ünnepeljük ezt a jeles alkalmat. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-i keltezéssel írta alá a Himnusz kéziratát, így ez a nap vált a magyar kultúra ünnepnapjává.

20200628_103553_res_1200

18 jan: Cap-lap-tinike, 2021. év kétéltűje

Új év, új élőlények a figyelem középpontjában. Bár múzeumpedagógusként személyesen még mindig nem mesélhetek róluk, hiszen a múzeum ajtaja zárva a látogatók előtt, így marad az írott szó.

04 jan: Ezüstérmes rovar – ezüstös ősrovar

A 2020-as „Év rovara” – A Magyar Rovartani Társaság idei internetes meghirdetésű versenyében, a három korhadékfogyasztó állat közül – a második helyen az ezüstös ősrovar (Lepisma saccharina) végzett. Az első helyet a tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis) szerezte meg, a bronzérmes pedig a selymes döglégy (Lucilia sericata) lett.

1. kép

17 dec: Charles Darwin

Az élőrendszerek időbeni folyamatos változását evolúciónak nevezzük. Az evolúció kutatásában, mechanizmusának megértésében nagy szerepet játszott Charles Darwin.

Anziksz2

15 dec: Múzeum otthon IV.

1944 decemberében befut Kassára az a vonat, amely a menekülteket szállítja. Huszonéves nagyanyám és az édesanyja az egyik nyitott tetejű vagon lakói. Három hónapja zötykölődnek Szászrégenből…valahová. Az állomáson mentők várják a betegeket. Nagyanyám épphogy él.

20201123_154134_res_1400

30 nov: Múzeum otthon III.

Minden családnak megvan a maga étele, ami csak a családi asztalnál elfogyasztva ízlik, senki nem tud olyan finomat készíteni. Minden háziasszonynak megvan a maga titka, amivel a főztje utánozhatatlan lesz, senki nem tud olyan jóízűt az asztalra varázsolni. Minden háztartásban van egy szakácskönyv, amelyet nagy becsben tartanak. Nekem is van egy ilyen könyvem.

km

24 nov: Egy díj, és ami mögötte van

Vagyis MI! Ringer István köszönő szavaival élve: „Múzeumi Baráti Kör tagok és körön kívüli barátok, lelkes vendégek és ide hazajárók, civil fémkeresősök és közösségi szolgálatosok, utcán spontán módon műtárgyakat felajánlók és múzeumi rendezvényekre süteménnyel érkezők, kultúra iránt elkötelezett városvezetők és névtelenségbe burkolódzó mecénások, kézzel üdvözlő lapokat, leveleket írók és betelefonálók, bátorítólag dicsérők és hasznos kritikát megfogalmazók, online követők, lájkolók és diszlájkolók, megosztók és kommentelők, csöndesen minket figyelők” …és valamennyi múzeumi dolgozó.

2020-08-31-09-16-16-01_res_1400

06 nov: A vasárnap délutánok szent hevülete 2. rész

1911. június 14-én a sátoraljaújhelyi Felsőmagyarországi Hírlap szerzője „A Football játék – részletes magyarázat” című írását a fenti gondolatokkal kezdi, ezúttal minden túlzás és elfogultság nélkül. Az 1910-es éveket általában a magyar labdarúgás hőskoraként szokták emlegetni, ám ez a hőskor bizonyos értelemben fénykor is volt.

6. kép

03 nov: Génekbe kódolt ösztön, avagy vándorló fecskéink

Jelen blogbejegyzés ötletének megszületése után elkezdtem olvasgatni a témában. Ahogy egyre többet és többet olvastam, úgy éreztem egyre nehezebbnek a szavak megformálását. Több ezer kilométer vándorút – Afrika, Szahara, Száhel–öv – és még a 20 grammot sem elérő élőlény, a fecske.

8

02 nov: “Rengeteg kreatív munka van a múzeumon belül”- interjú Kovács Judittal

Alapvetően közművelődési szakemberként vagyok jelen a múzeumi munkában, és rengeteg olyan feladat van, ami ezt a területet fedi le. Nem csak a rendezvények, előadások, konferenciák és a közönségkapcsolat adnak munkát, hanem olyakor átfogó koncepciók kialakítása, valamint a kiállítástervezés és -építés is. Mindennek, ami a múzeumban születik, ami itt valósul meg, annak jelleget, formát kell adni. Éppen ezért például majd mindegyik felsorolt múzeumi eseményhez kapcsolódnak PR és marketing anyagok, illetve kiadványok.

4. kép_res_1200

14 okt: Mindennapi (őszi) életünk apró csodái

Varázslatos érzés levélesőben sétálni. Ahogy az is, ahogy az őszi napsugárzás megvilágítja az aranyba, pirosba és barnába öltözött erdőt. Csodálatos az avarba hulló levelek puhasága és mágikus erővel bír az őszi levegő aromája.

2017_MŐF_tanárok (2)_res_1400

05 okt: A tanárok napja

1994-ben az UNESCO október 5-ét nevezte ki a Pedagógusok Világnapjának. Ezzel a döntéssel emléket állított az 1966-os kormányközi konferenciának, ami akkoriban nagy lépésnek számított a tanárok státuszának meghatározása szempontjából.

IMG_1779_20-09-17_msz_res_1400

02 okt: Megnyitja ajtaját a Zempléni Természettár!

Végre új szintre léphet a múzeumpedagógia a Kazinczy Ferenc Múzeumban! Mondjuk, ez a mondat nem fejezi ki igazán azt az örömöt, amit érzünk a kollégákkal. Jobban illik a helyzet jellemzésére, hogy úgy érezzük magunkat, mint egy gyermek, akit két hónap szobafogság után végre kiengednek a játszótérre!

Kép1_res_1400

01 okt: A természettudományos múzeumi tárgyak információtartalma és hasznosíthatósága

Több, mint negyedszázada végzek természettudományos kutatásokat a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. Biológus, ökológus végzettséggel elsősorban a zempléni tájak rovartani feltérképezésével foglalkozok 1992 óta.

8. kép (1)

29 szept: A vízpartok sebes röptű vadászai

A Bózsva-patak partján járva már egészen kisgyermekként felfigyeltem a szitakötőkre (Odonata). Azóta eltelt jó néhány év, de még mindig képes vagyok rájuk csodálkozni. Lenyűgöz tökéletes testfelépítésük, szépségük, színük, és az a kiegyensúlyozottság és profizmus, ami sugárzik belőlük.

IMG_20200901_142802_res_1400

02 szept: Kazinczy portrék a Facebookon és a múzeumban

A minap a Facebook ajánlotta figyelmembe ismerősként a portréműfaj leglelkesebb 19. századi propagátorát, Kazinczy Ferencet. A profilképről visszaköszönt a nyelvújító egyik kedvelt „portraiter” festőjének, Donát Jánosnak az alkotása, így rákattintottam. Természetesen szó sincs semmiféle időutazásról, okkultista mágiáról, vagy efféléről, ami a 19. század elején élt nyelvész-irodalmárt megidézte volna.

2020-08-31-09-16-16-01_res_1400

31 aug: A vasárnap délutánok szent hevülete

„Kedves, gyönyörű látvány volt a vasárnapi football mérkőzés. Maga a versenypálya is érdeket keltő kép. Telve színekkel, hangulattal. Aranyos verőfénytenger hullámzik rajta végig. A sok színes dress ideges nyugtalanággal csillog-villog. Szép, elegáns közönség, bájos fiatal leányok, asszonyok tarka csoportjai mindenütt. Zavaros moraj, izgalom, forróság, láz támad, keskeny női kezek verődnek össze, amint megkezdődik a verseny és viaskodva, egymást kergetve, megelőzve, az izmok működésének kontesszenciáját bemutatva, törekednek a versenyzők a labdájukkal a goal felé.”

IMG_9464_20-07-16_msz_res_1500

21 aug: Cincérek Füzérradványból

Talán legtöbbünk egyetért abban, hogy a füzérradványi Károlyi-kastély parkja igazán szemet gyönyörködtető. Az ember bármerre tekint, különlegesebbnél különlegesebb élőlényeket csodálhat. Faóriások és matuzsálemek, színpompás madarak és tarkán virágzó lágyszárúak, vadászrepülő pilóta üzemmódba kapcsolt szitakötők.

Múzeum otthon IIb_res_1400

19 aug: Múzeum otthon II.

Legutóbbi bejegyzésemben arról írtam, hogy micsoda kincseket rejtenek az otthoni fotóalbumok, irattartók, dobozkák, amelyekben családunk múltja, emléke, történelme pihen. Leírtam, hogy mennyire szerettem a nagymamám történeteit a kirándulásokról és kalandokról, melyekben enyémmé vált a Kelemen havasok minden apró részlete. Később már a szerelmi történetek foglalkoztattak.

03

07 aug: Várhegyi történetek – második rész

1944 év végén súlyos harcok kezdődtek Sátoraljaújhely környékén, melyben a város környéki hegyek – így a Várhegy is – kiemelt szerepet kaptak. Az elmúlt évek ásatásai során a második világháború zempléni végjátékának tárgyi emlékei és nyomai igen intenzíven jelentkeztek.

3. kép

21 júl: Ismerkedés a cianobaktériumokkal

A cianobaktériumok– kékbaktériumok – Földünk legősibb élőlényei közé tartoznak. Mintegy 3,6 milliárd éve jelentek meg bolygónkon és kiemelkedő szerepet játszottak oxigéndús légkörünk kialakításában. Igazi túlélők, Földünk szinte bármely pontján megtalálhatóak.

104496781_297860688051502_6904119979051169031_n

29 jún: Múzeumpedagógus zárt ajtók mögött

Telnek-múlnak a hetek, és múzeumpedagógusként még mindig gyermekek nélkül peregnek napjaim! Az otthoni munkavégzést felváltotta a múzeumi, bár még mindig zárt ajtós. Unalomról azért szó sincs, csak így nagyon csendesek a múzeum kiállítóterei. Észrevétlen gyorsasággal beköszöntött a nyár, ha az időjárás ritkán is utal erre.

2. kép

24 jún: Nem csak finom, nyertes is

A Magyar Haltani Társaság 2010 óta minden évben meghirdeti az „Év hala” közönségszavazást, melyben három őshonos halfajt versenyeztet – nem úszóverseny során – a megtisztelő címért.

Saújhely Várhegy_rádiósok

21 jún: Várhegyi történetek – első rész

Az olaszországi emigrációban emlékiratain dolgozó Kossuth Lajos 1890. február 12-én levelet keltezett Sátoraljaújhelybe, melyet a Zemplén című társadalmi és irodalmi lap március 23-i számában teljes terjedelemben leközölt. A levél bizonyos sorai később szállóigévé váltak, s Kossuth Gárdos Aladár szobrászművész által készített, az egykori Piac (ma Fő-) téren álló, 1911-ben leleplezett bronz szobrának talapzatára is felkerültek.

KÉP1_2_768.CsGyCsCs

19 jún: Nagytáborba indulnék, nem bírja a hátam!

Ötven év után azon az udvaron kapott új lendületet az újhelyi cserkészet, ahol ez a kép is készült nagyapám (első sor, balról a harmadik) kiscserkész-csapatáról. Fél évszázad különbséggel, ugyanitt, a Petőfi Sándor Általános Iskolában kerített engem is bűvkörébe a mozgalom. Mindketten 9 évesen kötöttük fel először a zöld nyakkendőt.

KÉP_1_síp_res_1400

17 jún: Fiúk fel a fejjel, a harsona zeng!

„Párás, hűvös a hajnal, csak a cserkészek szállingóznak már mindenfelől megrakott hátizsákokkal a gimnázium udvarán kijelölt gyülekező helyre.” 2020-ban is kezdődhetne így a sajtó tudósítása a cserkésztábori készülődésről. De nem a ma is aktív Csepellény György Cserkészcsapat őrseiről szól a tudósítás. Az idézett cikk majd száz évvel ezelőtti keltezéséről csak a folytatásban felsorolt járművek – szekér, kisvasút – megnevezése rántja le a leplet.

Múzeum otthon_fotó1

15 jún: Múzeum otthon

Minden otthon egy múzeum. Igen, kedves olvasó, az Öné is! Lépjen csak oda a polchoz és vegyen le, mondjuk egy régi fényképalbumot! Felbecsülhetetlen értékű kincset, a család számára fontos dokumentumot talál benne akár száz évvel ezelőttről is. Ott lapul a szekrényekben, dobozkákban, fiókokban a régi korok emléke, a családi történelem, szüleink, nagy- és dédszüleink öröksége.

2020-06-05_092055

05 jún: Aranyláz a Bodrog partján

„Aki keres, az talál” – tartja a közkeletű mondás, ám mindez a kincsekre aligha lehet igaz. A tapasztalat azt mutatja, hogy kincseket legtöbbször nem az talál, aki keres, hanem általában véletlenül kerülnek elő. A Kárpát-medence legjelentősebb arany- és ezüstkincsei szinte kivétel nélkül így váltak ismertté.

Csont.34.old_arab2

22 máj: Régi korok fotói a Csontos-hagyatékban

Az 1906-ban született Csontos Ernő leküzdve gyermekkori komplexusait kiváló eredménnyel végezte el középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Főgimnáziumban. Ezt követően bátyja, József nyomdokaiba lépve jogi tanulmányokat folytatott Budapesten.

IMG_6041_20-03-06_msz_1400

18 máj: Régi korok fotói a Csontos-hagyatékban

Időutazni majd’ mindenki szeret! Egymást érik a kihívások a közösségi oldalon, amik arra buzdítanak, hogy töltsünk fel magunkról retro képet a 1980-as és 1990-es évekből, vagy éppen posztoljunk gyermekkori fotókat. Ránézve a fényképekre, szinte érezzük a neilondzsörzét a bőrünkön, eszünkbe jutnak a fiatalkori bohóságaink a Burda-szabásminta alapján készült ruhákról.

fonokno1_1400

13 máj: Levélben majd többet írok

Nagy divatja van manapság annak, hogy nyilvánosságra hozzák híres elődeink leveleit, naplóbejegyzéseit. Könyvek és felolvasó estek is születtek már ezekből, amelyet a közönség nagy érdeklődéssel fogad. Hogy szabad-e mások személyes, intim gondolatait a széles közönséggel megismertetni, azt a kérdést nem ennek a bejegyzésnek kell megválaszolnia.

erdei út_1400

10 máj: Múzeumpedagógus zárt ajtók mögött (5. hét) ☹ / ☺ Május: Madarak és fák napja

A Föld napja testvérünnepeként tekinthetünk a Madarak és fák napjára. Ennek a jeles napnak a története majdnem 130 évre nyúlik vissza. Nemzetközi szinten az európai államok 1902-ben Párizsban írták alá azt az egyezményt, melynek fő tartalma a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme. E témában Magyarországon már az 1890-es évektől megindultak az előkészületek.

6. kép_1400

06 máj: A világ tetején

Világéletemben, ha itthon, a Zemplénben voltam, bármerre néztem, hegyeket láttam. Ezt a blogot is úgy írom, hogy ablakomon kitekintve elém tárul a Zempléni-hegység egy részének pazar látványa. Látom néhol lankás, néhol meredekebb lejtőit, és azt, ahogy a nappali fényben látszódnak a gerincen álló fák körvonalai.

IMG_7464_20-04-09_msz_1400

05 máj: Egy zempléni rablólegenda nyomában – harmadik, befejező rész

A hazai rablóromantika mára ismeretlen figurájának filmbe illő tevékenységét mutattuk be írásunk első, majd második részében, s utalást tettünk egy büntetőtárgyalásra is. Az erről készült korabeli tudósítását olvasva, bő évszázad távlatából sem tudja eldönteni az ember, hogy mindezen nevessen, vagy inkább sírjon – netalán írjon, hogy minél többekhez eljuthasson ez a történet. Mi a nevetés mellett ez utóbbit választottuk.

2. tavaszi álganéjtúróDSCF1921_1400

04 máj: Tavaszi álganéjtúró – a 2020-as év rovara a Föld napjának jelképe lehetne

Az idei Föld napja nevű világnap a szokatlan, globális koronavírus-járvány miatt csökkentett kirándulásokat és inkább több gondolati magunkba fordulást jelentett. Ebben a helyzetben talán jobban belegondolhattunk, hogy mekkora hatással is vagyunk arra a bolygóra, amelyen élünk, és amelynek megóvása a jövő nemzedékek számára a mi feladatunk.

IMG_20200429_181838_1400

01 máj: A május a természet bocsánatkérése a február miatt

A múzeumkerti pázsittal, az éledező birsfával és a naspolyabokorral kedveskedik a kertben a természet annak érdekében, hogy megbocsássuk a februárt, amikor nyakunkra engedte a COVID-19-et.

varangy_GK_1400

30 ápr: Múzeumpedagógus zárt ajtók mögött ☹ / ☺ (4. hét)

Az ember szeret olyan dolgokról beszélni, írni, amiben járatos, ha nem is tudományos mértékben. Sok kedvenc élőlényem van, de a békák az első számúak. Számtalan foglalkozás alkalmával beszéltem már gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ezekről a bámulatos állatokról.

IMG_20200420_181921_1400

29 ápr: A zempléni vizek halainak vámpírja

A Zempléni-hegységben kirándulva számos ritka, különleges, hazai viszonylatokban egyedülálló természeti jelenséget, élőlényt figyelhetünk meg akár teljesen testközelből. Ha az elmúlt napokban sétánk áttetsző vizű hegyi patakok mellett vezetett, könnyen felfigyelhettünk a patakmeder kavicsos aljzatán egymás hegyén-hátán lévő, furcsa élőlények gyors, kígyószerű mozgására. A tiszai ingolák (Eudontomyzon danfordi) szerelembe estek. Kígyózó táncuk pedig nem más, mint az ívásuk.

Kép00017_1400

27 ápr: A gyógyító kultúra

Aki ennek a blognak rendszeres olvasója, az a könyveknek is barátja. Éppen ezért egy pillanatra sem bizonytalanodik el Szép Ernő szavainak hitelességén. Az idézet mondanivalója örökérvényű, de komoly visszaigazolás rá a Nagy Háború időszaka. A történelemnek ebben a válságos négy esztendejében a könyveknek nagy jelentősége volt a hadikórházban és a csatamezőn. Ahogyan a folyóiratoknak, leveleknek és anzix kártyáknak is.

184 Törvényszéki palota 1909_1400

23 ápr: Egy zempléni rablólegenda nyomában – második rész

Az előző részben valamelyes körvonalazódhatott előttünk Szarvas Pestik Mihály személye. Folytassuk a vele való ismerkedést most kicsit közelebbről!

93784426_2759773597482228_4857250958259781632_n

22 ápr: Múzeumpedagógus zárt ajtók mögött ☹ / ☺ (3. hét)

Az itthoni irodámban látható mellettem egy világító Földgömb. Most, hogy az idei terveink mozgalmasabb, utazósabb része mind hamvába halt, ábrándozva bökök egy-egy pontra a Glóbuszon.

Adatvédelmi beállítások
Amikor meglátogatja weboldalunkat, az Ön böngészőjén keresztül információkat tárolhat bizonyos szolgáltatásokból, általában cookie-k formájában. Itt módosíthatja adatvédelmi beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyos típusú cookie-k letiltása hatással lehet a webhelyünkön és az általunk kínált szolgáltatásokra gyakorolt ​​élményére.