Ismerjük meg környezetünket, kicsit másképp!

Múzeumunk Facebook-oldalának látogatói előtt jó eséllyel nem ismeretlen az „Ismerjük meg környezetünket!” című bejegyzéssorozat, amely 2020. augusztus 13-a óta töretlenül mutat be egy-egy kevésbé vagy jobban ismert fajt gazdag élővilágunkból. Ebben a blogban, azonban nem Facebook felületünk heti rendszerességgel megjelenő tudománynépszerűsítő rovatáról lesz szó.

Kis hőscincér (Cerambyx scopolii) (Fotó: Dobronoki Dalma)

Lassan két éve annak, hogy a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban dolgozok, és ez idő alatt. Hegyessy Gábor biológus kollégám folyamatosan újat és újat tud mutatni. Gábor immár 29 éve munkálkodik az intézményben, és nem csak a múzeumot, a természettudományi gyűjtemény minden szegmensét, hanem a környéket is úgy ismeri, mint a tenyerét. Igazából szerintem még a tenyerénél is jobban.

Panoráma a Bodrog gátrendszeréről (Fotó: Dobronoki Dalma)

Közös munkánk így hát nemcsak abból áll, hogy Gábor bevezet a muzeológusi élet rejtelmeibe, az íróasztal mögötti munkákba, hanem úgy mutatja meg Sátoraljaújhely szűkebb és tágabb környezetének természeti értékeit, hogy közben aktív kutatói, gyűjtői munka zajlik.

Fotó: Dobronoki Dalma

Első közös utunk múlt év őszén a sátoraljaújhelyi Várhegy csúcsára, illetve annak kevésbé ismert nyílt sziklagyepére vezetett. A felmérés középpontjában az érintett területek linchenológiai kutatásának megkezdése állt. A biológus azonban sosem éri be csupán a vizsgált élőlénycsoport megfigyelésével. A felmérés során számos információt gyűjt a bejárt területről – a látását és a hallását egyaránt segítségül hívva. Ekkor jön ám jól a gazdag fajismeret!

Fotó: Hegyessy Gábor

2020. novemberében a Várhegy bejárására választott nap igazán kellemes volt. Nappali lepkék, ormányosok, egyenesszárnyúak, nünükék, szitakötők melegedtek a novemberi nap sugaraiban. 2021. áprilisában újra visszatértünk a Várhegy sziklagyepeire, amikor is már nemcsak a zuzmók állapotának vizsgálata volt a cél, hanem egy különös rovar, a díszes ecsetcincér (Pogonocherus decoratus) megtalálása, mely faj fenyőfélék száraz ágaiban rág.

A Várhegy zuzmóinak egy része (Fotó: Dobronoki Dalma)

A Várhegy élővilágának egy része (Fotó: Dobronoki Dalma)

Idén tavasszal bejártuk a Várhegy mellett a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy egy részét is. Ez a kutatási terület egyaránt számos információval gazdagította a térségünkre vonatkozó természettudományi ismereteket.

A Sátor-hegy nemcsak az élővilágát tekintve különleges (Fotó: Dobronoki Dalma)

Terepi felméréseink azonban nem csak hegyeinkre terjednek ki. Szintén ez év tavaszán a Bodrog gátrendszerének több pontja is bejárásra került.

Ragyás futrinka (Carabus cancellatus) és közönséges nünüke (Meloe proscarabaeus) a Bodrog árterében (Fotó: Dobronoki Dalma)

Az ilyen típusú munkánkból születő publikációk egyrészt, ahogy a fentebb is írtam, hozzájárulnak a térségünkre vonatkozó természettudományos információk gazdagításához, másrészt vizsgálataink közreműködnek az adott élőlénycsoportok elterjedését, életmódját célzó kutatásokban. Hegyessy Gábor pont egy ilyen terepi felmérés során bukkant rá a tudomány számára korábban ismeretlen, később róla elnevezett fajra, a Hegyessy-gyepormányosra (Brachysomus hegyessyi).

Ki tudja, hány ismeretlen, apró élőlény rejtőzik még környékünkön, várva arra, hogy felfedezzék őket!

Kilátás a Várhegyről (Fotó: Dobronoki Dalma)

Szólj hozzá