Az István-kúti Nyírjes élővilága
Mozaikos élőhely, kiemelkedő fajgazdagság
Az István-kúti Nyírjes egyik legnagyobb értéke a rendkívüli fajgazdagsága, amely a változatos mikroélőhelyeknek köszönhető. A nyírliget laza lombkoronája sok fényt enged át, így a zárt erdőkkel szemben itt gazdag gyepszint alakulhatott ki. A különböző talajviszonyok, a vízellátottság és a mikroklíma finom eltérései miatt egymás mellett jelennek meg szárazabb és nedvesebb, tápanyagszegényebb és gazdagabb foltok is.
Ennek eredményeként a területen közel 20 mohafaj, több páfrányfaj és több mint 150 virágos növényfaj fordul elő, köztük számos védett faj is. A nyírliget így egyszerre biztosít élőhelyet árnyéktűrő erdei fajoknak és fénykedvelő réti növényeknek.
Különleges növényfajok és gombák
A terület botanikai szempontból különösen értékes. A védett növények között megtaláljuk például a kapcsos korpafüvet (Lycopodium clavatum), a farkasboroszlánt (Daphne mezereum), valamint a réti kardvirágot (Gladiolus imbricatus).
Kiemelkedő jelentőségű az orchideafajok jelenléte. Az erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii), a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), a békakonty (Listera ovata), valamint a madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis) is előfordul a területen. Ezek a fajok érzékenyen reagálnak az élőhely változásaira, így jelenlétük a természetvédelmi kezelések sikerességének fontos jelzője.
Az orchideák életében különleges szerepet játszanak a talajban élő gombák, amelyek nélkül csírázásuk és fejlődésük sem lenne lehetséges. Ez a szoros kapcsolat jól mutatja az élőhely összetett ökológiai működését.
S ha már gombák, érdemes megemlíteni, hogy a területnek több érdekes, ritka gyökérkapcsolt (mikorrhiza-kapcsolat) gombafaja is van, mint például a lilásodó szőrgomba (Lactarius repraesentaneus), mely fajnak csak a Zempléni-hegységből ismertek előfordulási adatai.
Áfonyák, gyepek és mohapárnák
A nyírliget nyíltabb, savanyú talajú foltjain olyan jellegzetes fajok is megjelennek, mint a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) vagy a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus). Ezek a fajok inkább hűvösebb, hegyvidéki klímához kötődnek, így jelenlétük a terület mikroklimatikus különlegességére utal.
A gyepszintet különféle réti füvek és sások alkotják, amelyek mellett mohapárnák is nagy kiterjedésben fordulnak elő. A mohák – például a ciprusmoha (Hypnum cupressiforme) vagy a különböző seprűmohák – fontos szerepet játszanak a talaj vízháztartásában és a mikroélőhelyek kialakításában.
Vörös áfonya virágzó hajtása (Fotó: Dobronoki Dalma)
Gazdag rovarvilág
A terület rovarvilága is igen változatos. A lepkék közül gyakran megfigyelhető a nappali pávaszem (Inachis io), az atalantalepke (Vanessa atalanta) vagy a gyászlepke (Nymphalis antiopa). A Magyarországon ritkának számító nyírfa-púposzövő (Pheosia gnoma) szintén a terület lepkefaunáját gazdagítja, de kiemelhetjük többek között a tarkaszövőt (Endromis versicolora), az aranyfoltos púposszövőt (Leucodonta bicoloria), a nagyfoltú aranybaglyot (Diachrysia chryson) vagy például fenyéres-fűgyökérmolyt (Crambus ericella) is. A területnek az itt fellelhető bogarak fajösszetétel miatt sem kell szégyenkeznie. Több védett futrinkafaj, mint például a sokszinű futrinka (Carabus arcensis), ragyás futrinka (C. cancellatus), a domború futrinka (C. glabratus), a lapos kékfutrinka (C. intricatus), a keleti kékfutrinka (C. violaceus), a sárgalábú cirpelőfutó (Cychrus attenuatus). Megtalálható még itt többek között a tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum), a kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides), a futócincér (Oxymirus cursor), kis hőcincér (Cerambyx scopolii), havasi cincér (Rosalina alpina) is.
A különböző rovarfajok jelenléte nemcsak esztétikai szempontból fontos, hanem az ökoszisztéma működésében is kulcsszerepet játszanak, például a beporzás vagy a lebontási folyamatok révén.
(Fotó: Hegyessy Gábor)
Kétéltűek, hüllők és madarak
A vízhez kötődő élőhelyeknek köszönhetően a kétéltűek is szép számban képviseltetik magukat. A kis tóban tavasszal petézik például a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) és az alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris), míg a nedvesebb területeken gyakori a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és a különböző békafajok.
(Fotó: Dobronoki Dalma)
A hüllők közül megfigyelhető a fürge gyík (Lacerta agilis), a lábatlan gyík (Anguis fragilis), valamint a vízisikló (Natrix natrix), amely elsősorban a víz közelében fordul elő.
A madárvilág is gazdag: a harkályfajok – például a fekete harkály (Dryocopus martius) vagy a zöld küllő (Picus viridis) – jelenléte az idős, odvas fák fontosságára hívja fel a figyelmet. Ragadozó madarak közül gyakran feltűnik az egerészölyv (Buteo buteo) és a karvaly (Accipiter nisus), míg az éjszakai órákban a baglyok hangja is hallható.
Emlősök és rejtett életformák
Az emlősök közül a nagy pele (Glis glis) az erdei élet jellegzetes képviselője, de az európai mókus (Sciurus vulgaris) és a vakond (Talpa europaea) jelenléte is gyakori. Külön figyelmet érdemel a denevérfauna gazdagsága: több faj is rendszeresen megjelenik a területen, különösen a nyári időszakban, amikor a vízfelületek fölött vadásznak.
A csendes szemlélő szeme elé olykor-olykor egy növényevő is tévedhet, egy európai őz (Capreolus capreolus), vagy egy gímszarvas (Cervus elaphus) és a sűrűben ott rejtőznek a ragadozók, talán „csak” egy vörös róka (Vulpes vulpes), de akár a zempléni tájak egyik csúcsragadozója, a szürke farkas (Canis lupus).
Európai őz
Az élőhely összetettségének jelentősége
Az István-kúti Nyírjes élővilága jól példázza, hogy a fajgazdagság nem egyetlen élőhelytípushoz kötődik, hanem a különböző élőhelyek találkozásából fakad. Az erdő, a gyep, a vízpart és a cserjés területek mozaikja olyan változatos környezetet teremt, amely számos faj számára biztosít megfelelő feltételeket.
Ez a sokszínűség azonban érzékeny egyensúly eredménye, amelynek fenntartásához a természetes folyamatok mellett tudatos emberi beavatkozás – például a kaszálás és a cserjék visszaszorítása – is szükséges.
Forrás:
Dr. Tóth Zoltán – Az Istvánkúti Nyírjes (Abaúj-Zemplén Természet Értékei 7.)
Dr. Tóth Zoltán – Az Istvánkúti Nyírjes élővilága (Zempléni Tájvédelmi Körzet) és természetvédelmi célú kezelése
