Bodorka (Rutilus rutilus)

A Magyar Haltani Társaság 2010 óta minden évben meghirdetett „Év hala” választásán 2022-ben a bodorka (1. kép) nyerte el a győztesnek járó megtisztelő címet. A Társaság online felületén beérkezett 4155 szavazat 55%-át a bodorka kapta, maga mögé utasítva a széles durbincsot (Gymnocephalus baloni) és a bagolykeszeget (Ballerus sapa).

1. kép. A bodorka (Harka és Sallai (2007) nyomán)

A népnyelvben hívják pirosszárnyú koncérnak, bódorkeszegnek, tamáskeszegnek, de bodrinak vagy bükének is nevezik.

Az őshonos bodorka hazánk területén gyakori, általánosan elterjedt faj (2. kép). A magasabb régiók kis patakjainak, gyors sodrású folyószakaszainak kivételével az ország szinte minden halasvízében megtalálható. Jelentősebb állományai növényzetben gazdag állóvizekben, lassú folyású vizekben élnek.

2. kép. A bodorka magyarországi elterjedése (Harka és Sallai (2007) nyomán)

Kistestű, tenyérben is elfér. Nagyobb példányainak hossza 15-20 cm, nagyon ritka esetekben 30 cm. Az állat szemgyűrűjének és testének alsó oldalán található úszók színe narancssárga. Megjelenésében könnyen összetéveszthető a vörösszárnyú keszeggel (Scardinius erythrophthalmus), de annak szája felső állású, hátúszója pedig jóval a hasúszók alapja mögött kezdődik.

A fiatalok planktonnal táplálkoznak, az idősebbek rákokkal, rovarlárvákkal, férgekkel. A puhatestűeket is képesek elfogyasztani, vázukat garatfogaival képesek összezúzni.

A bodorkák 3-4 éves korukban válnak ivaréretté. Leginkább víz alatti növényzetre ívnak. Nagyon kedvelik az elöntött ártéri réteket. Növényzet hiányában a sóderes mederfenékre rakják ikráikat. Szaporodási időszakuk április-május. Az ikrás állat (nőstény) 20-200 ezer, 1-1,5 mm átmérőjű ikrát rak le.

A bodorkák fontos szerepet töltenek be a vizek táplálkozási hálózatában, ugyanis kiemelkedő szerepet kapnak a ragadozó halak táplálkozásában. Húsa az emberi táplálkozás tekintetében is kedvelt halhús: irdalva, paprikás lisztben kisütve igazi finomság.

Felhasznált irodalom:

Harka Ákos – Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája (2004)

Magyar Haltani Társaság online felülete

Szólj hozzá