Múzeumpedagógia 
Nyitvatartás
Kedd-Vasárnap: 9-17 óráig
Hétfő: ZÁRVA
Múzeumpedagógiai foglalkozások az alábbi kiállításokhoz kapcsolódóan

6.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Kézzel fogható középkor”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

Az erkölcstan tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Lakóhelyi épített örökségünk:

–          Milyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élő nemzedékektől?

–          Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban?

–          Tárgyaink világa:

–          Milyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?

–          Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?

–          Miért változnak a tárgyaink?

–          Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete.

A vizuális kultúra tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.

A matematika tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tájékozódás az időben.

A történelem tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

–          A középkori városok.

A honismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az én városom, falum.

–          A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai.

–          A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.

–          Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.

–          Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei.

–          Fazekasmesterség.

Az életvitel tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről.

–          Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal.

–          Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés.

–          Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik.

 

A vizuális kultúra tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, funkció).

–          Az építészet történetében megjelenő alapvető térszervezést és tömegalakítást (pl. alaprajztípusok, alátámasztó elemek, térlefedések) szolgáló építészeti megjelenések összegzése a fontosabb építészettörténeti példák alapján.

–          Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező feldolgozása színes technikákkal.

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

–          Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek.

A történelem tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

foglalkozás leírása: Az Egy eltűnt vár nyomában című kiállítással történő megismerkedés közben nagyobb hangsúly fektetünk a középkori mesterségekkel kapcsolatos érdekességekre, szokásokra. A kiállítótérben a tanulók kézzel foghatnak olyan cserépedény-darabokat, melyek az újhelyi vár ásatása során kerültek felszínre, viszont az állapotukból adódóan nem sikerült restaurálni őket. A foglalkoztató teremben középkori cserépedényeket ábrázoló puzzle-k összeállítása. Ezután saját puzzle készítése: minden tanuló kap egy A4-es műszaki rajzlapot, melyre lerajzol nagy méretben egy, a kiállításban látható középkori tárgyat, majd teljes tárgy- és háttér színezés után felvágja darabokra. Páronként cserélnek egymással, és az így elkészült középkori tárgyakat „rekonstruálják”.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Szociális és állampolgári kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

Anyanyelvi kommunikáció

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Életvitel és gyakorlati ismeretek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk a középkorról történő beszélgetést, hogy a középkort el tudják helyezni a tanulmányaikban, az időszalagon. Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

7.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Legyünk birtokosok!”
ajánlott korosztály: 5-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A történelem tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

–          A középkori városok.

A honismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az én városom, falum.

–          A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai.

–          A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.

–          Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.

Az életvitel tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről.

–          Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal.

–          Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés.

 

A vizuális kultúra tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, funkció).

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

–          Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek.

A történelem tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

foglalkozás leírása: Az Egy eltűnt vár nyomában című kiállítás megtekintése közben megismerkedünk Perényi Péter nevével, középkori érdekességekkel. A kiállítótérben megtekinthetünk korabeli dokumentumokat. A foglalkoztató teremben minden tanuló elkészíti egy elképzelt birtok adománylevelét, melyre rákerül az újhelyi vár rajza, sziluettje, tintával, mártós tollal írt szöveg, valamint egy saját készítésű pecsét lenyomata.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Szociális és állampolgári kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

Anyanyelvi kommunikáció

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Életvitel és gyakorlati ismeretek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk a középkorról történő beszélgetést, hogy a középkort el tudják helyezni a tanulmányaikban, az időszalagon. Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

8.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Régészkedjünk!”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

Az erkölcstan tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           Lakóhelyi épített örökségünk:

–           Milyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élő nemzedékektől?

–           Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban?

–           Tárgyaink világa:

–           Milyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?

–           Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?

–           Miért változnak a tárgyaink?

–           Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete.

A vizuális kultúra tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.

A matematika tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           Tájékozódás az időben.

A történelem tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

–          A középkori városok.

A honismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az én városom, falum.

–          A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai.

–          A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.

–          Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.

Az életvitel tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről.

–          Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal.

–          Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés.

 

A vizuális kultúra tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, funkció).

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

A történelem tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

foglalkozás leírása: Az Egy eltűnt vár nyomában című kiállítás megtekintése közben előtérbe kerül a régészek hivatása. A tanulók megismerhetik, hogy a tényleges terepi munkálatokat milyen egyéb régészeti mozzanatok előzik meg. A kiállítótérben kézbe veszünk cserépedény-darabokat. Majd homokból ecsetek segítségével kavicsokat régészkedünk elő. Ezeket megfestjük középkori motívumokkal. Amíg száradnak a középkori leletek, kincsek, addig nyakba akasztható szütyőt készítünk nekik, hogy legyen miben tárolni, hordani, mint egy amulettet vagy talizmánt.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Szociális és állampolgári kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

Anyanyelvi kommunikáció

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Életvitel és gyakorlati ismeretek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk a középkorról történő beszélgetést, hogy a középkort el tudják helyezni a tanulmányaikban, az időszalagon. Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

9.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Erdőjárók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók természettudományos ismereteinek bővítése, fejlesztése, a környezettudatosság kialakítása.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Gombák, növények, állatok.

–          Zöldségek, gyümölcsök.

–          A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés). A mag. Ehető növényi részek.

–          Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.

–          Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka).

–          Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.

A természetismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.

–          Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

–          Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.

–          Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

A biológia tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az élőlények csoportosításának lehetőségei.

–          A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka.

A biológia tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények?

–          A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján.

foglalkozás leírása: A kiállítás rövid áttekintése után a tapintás, hallás, szaglás bevonásával átfogóbb kép ébresztése az élővilág iránt. Ásványok és kőzetek közötti különbség megfigyelése, termések tapintása, szárított növények szaglás utáni felismerése. Beszélgetés egy egészséges életközösség, egy természetközeli erdő kinézetéről, felépítéséről. Károsak vagy hasznosak a rovarok? Madarat tolláról… A természetes és mesterséges odúk fontossága, fafajok felismerése.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Természettudományos kompetencia

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Ember és természet

Földünk és környezetünk

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk az eddig átvett természetismereti anyagok felelevenítését, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését. A beszélgetés témája lehet még a természetes erdőképről alkotott fogalom.

Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.
Kedves Látogató!
Kérdése van? Üzenni szeretne? Kérjük Írjon nekünk!

    Tudta-e, hogy…
    • minden hónap utolsó szombatján díjtalan múzeumlátogatási lehetőséget biztosítunk a családok számára?
    • intézményünk 2016-ban az “Év múzeuma” lett?
    • az “Erdőjárók kalauza” és az ” Újhely és a Nagy Háború” című kiállításaink szakmai elismerő oklevelekben részesültek?
    • az idén megnyíló Zempléni Látványtárban megismerheti gyűjteményünk rejtett értékeit is?
    • legfontosabb küldetésünknek a közösségépítést tartjuk?
    Instagram galéria