Múzeumpedagógus zárt ajtók mögött ☹ / ☺ (3. hét)

Föld napjára készülünk – itthon

Az itthoni irodámban látható mellettem egy világító Földgömb. Most, hogy az idei terveink mozgalmasabb, utazósabb része mind hamvába halt, ábrándozva bökök egy-egy pontra a Glóbuszon.

fotó: Gécziné Nagy Mária

Túl nagy árat kellett fizetnie az emberiségnek ahhoz, hogy jelentős mértékben kitisztuljon a levegő egyes települések felett szerte a világon. Próbáljunk elmerengeni így Föld napja alkalmából azon, hogy a járványveszély elmúltával hogyan tudjuk megóvni a levegőnk, bolygónk tisztaságát anélkül, hogy hasonló korlátozások közé kellene kényszerülnünk!

De kezdjük az elején! A világszintű Föld napja mozgalom idén ünnepli az 50., a magyarországi pedig a 30. évfordulóját. Egy Denis Hayes nevű amerikai egyetemista emelte fel elsőként szavát a természetért, a Föld védelméért. Azóta 50 év telt el, és hazánkban már a kisiskolások is jól tudják, hogy áprilisban van egy olyan fontos nap, amit Föld napjaként emlegetünk. Világszerte szerveznek ebből az alkalomból olyan programokat, melyeknek középpontjában a környezettudatos életmód, az élőlények egészségének védelme áll. Faültetések, rajzversenyek, szemléletformáló előadások várják ezen a napon az érdeklődőket. Egy-egy ilyen nap igazából csak figyelemfelkeltés arra, hogy igyekezzünk a dolgok mélyére nézni, megérteni az összefüggéseket abból a célból, hogy aztán életünk minden napja a Föld napja legyen.

Géczi Katalin alkotása

Lényegében minden olyan könyvből, mely az élővilágról, ökológiáról szól, változatos stílusban, mélységben tájékozódhatunk az élet összefüggéseiről. Ha megértjük a körülöttünk zajló folyamatokat, akkor tudunk tenni annak érdekében, hogy mindez egészséges maradjon. Ez így elég elvontan hangzik, úgyhogy álljon itt néhány példa, hogy mire is gondolok:

Képzeljük el, hogy egy erdei ösvényen kirándulunk! (Ezt a példát gyakran mesélem az Erdőjárók kalauza című kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás résztvevőinek.) Egy pihenőnél letelepszünk, elfogyasztjuk a magunkkal hozott elemózsiát. Mivel látunk egy kihelyezett szemétgyűjtőt, ami ugyan már majdnem tele van, de úgy gondoljuk, hogy a mi kiürült műanyag flakonjaink, kekszes és chips-es zacskóink még beleférnek. Utána, mint aki jól végezte dolgát, elindulunk haza. Kis idő múlva egy kisebb szélroham kirepíti az otthagyott flakonunkat a szemétgyűjtőből. Az avarba pottyanva a nedvesség és az édeskés illat odavonzza a különböző rovarokat. Belerepülnek, belemásznak, viszont a kifele vezető út már csúszósabb, szűkebb, így bennragadnak. Egy ilyen flakon apró élőlények százainak okozza pusztulását! Tudnunk kell, hogy bizonyos rovarok kedvelik az édes, illatos folyadékokat, sőt a sör illatát is! A Föld számára hatalmas tett, nekünk csak egy apróság, hogy környezettudatos életünk első lépéseként a szemetünket hazavisszük, és szelektíven a megfelelő gyűjtőedényzetbe helyezzük. Így nem csúfítja az erdei pihenőt, és kárt sem okoz az élőlényekben. Másik példaként egy szintén gyakran előforduló eset álljon itt: Képzeljük el, hogy bemegyünk egy kisállat kereskedésbe, és a szemlélődés közben megakad a szemünk egy aprócska ékszerteknősön! Annyira édes, színes kis állatka! Nosza, vegyük meg, majd otthon folytathatjuk a gyönyörködést. Csakhogy telnek a hónapok, évek, a teknősünk nő, már nem olyan cuki picike, kicsit megunjuk, így kósza gondolat kezd érlelődni bennünk. Vigyük el egy közeli tavacskába, ott biztosan jobb dolga lesz! Már megint az ember szemszögéből logikáztunk. Az ékszerteknős nem él természetes módon hazánkban, nem őshonos állat nálunk. Sokkal agresszívebb táplálékkereső, felborítja a tavacska természetes egyensúlyát. Kiszorítja vagy elfogyasztja azokat az állatokat, melyeknek eddig otthont adott a tó. Tanulság: először ismerjük meg alaposan azt az állatfajt, amit tartani szeretnénk, és ha biztosak vagyunk benne, hogy élete végéig tudunk gondoskodni róla, csak akkor vigyük haza!

Ezek csak apró példák, de gondoljunk bele, ha a Földön élő emberek mindegyike havonta egyszer vét ilyen aprósággal bolygónk ellen, akkor az összességében egy globális problémát eredményez.

Egyszerűbb megérteni ezeket az összefüggéseket, ha elolvassuk Gévai Csillától a Nagyon zöld könyvet.

fotó: Gécziné Nagy Mária

Egyszerű nyelvezete lehetővé teszi, hogy kicsik és nagyok egyaránt jól megértsék az ember cselekedeteinek és a Föld egészségének kapcsolatát. A legfontosabb fogalom az „ökológiai lábnyom”. Ha ezt megértjük, akkor nagyon sokat tehetünk szűkebb környezetünk és ezáltal a Föld egészségéért.

A pontos fogalmi meghatározás így olvasható a könyvben:

ökológiai lábnyom: egy képzeletbeli lábnyom, amelyet hektárban mérnek, és azt mutatja meg, hogy a Föld területéből mekkora részt veszel igénybe ahhoz, hogy a jelenlegi életmódodat élhesd.

Gyerekek és felnőttek számára is lehet találni az internet bizonyos oldalain ilyen lábnyom-számítási lehetőségeket. Most csak egyszerűen lefordítva:

Pillantsunk bele két felnőtt ember életébe, az egyik legyen Albert, a másik pedig Bertalan.

Albert a legközelebbi üzletbe is autóval indul, ahol télen-nyáron banánt is vesz, mert az a kedvence. Csak nylon szatyrokba rakja a vásárolt dolgait. A szemetet nem szelektíven gyűjti. Nyaralni mindig valamilyen távoli országba utazik a családjával, repülővel. Mindig úgy zuhanyzik, hogy szappanozáskor sem zárja el a csapot.

Bertalan kerékpárral jár dolgozni. Kertjében gyümölcsöket, zöldségeket termeszt, tyúkokat tenyészt. Inkább erdei kirándulásokat választ egzotikus országok felkeresése helyett. Saját készítésű vászontáskában viszi haza a vásárolt árucikkeket. Szelektíven gyűjti a szemetet, sőt komposztálója is van. Szappanozáskor elzárja a csapot.

Szerintem mindenki hamar el tudja dönteni, hogy kinek lesz kisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ki hagy kisebb mértékű káros hatást bolygónk felszínén. Természetesen Bertalan!

Minden kedves olvasót arra buzdítok, április 22-én, a Föld napjának reggelén a napindító kávéja, kakaója mellett gondolkozzon el azon, hogy mivel tudna az év minden napján hozzájárulni az egészségesebb, élhetőbb környezethez!

Most pedig kézműveskedjünk egy kicsit! Az internetes oldalak böngészése közben ráleltem egy számomra új, érdekes technikára, melyet ezúton is köszönök egy volt középiskolai osztálytársamnak, mert ő osztotta meg!

Az alkotáshoz a konyhába kell kivonulnunk. Szükségünk lesz egy A4-es rajzlap felére, ecsetre, festékre, vagy ételszínezékre. Ezt követően össze kell állítanunk a „festékünket”: 3 evőkanál lisztet, 3 evőkanál sót, 1 kávéskanálnyi sütőport és 6 evőkanálnyi vizet összekeverünk, majd annyi edénybe öntünk szét, ahány színt szeretnénk kikeverni.

Festékkel mintákat viszünk fel a papírra, lehet nyugodtan vastagon.

Ezt követően jön a varázslat! Betesszük a mikrohullámú sütőnkbe 30 másodpercre. Megsül, megnő a festékünk, ahol vastagabban vittük fel a papírra, ott magasabban kidomborodik. Így készíthetünk 3D-s képeket.

fotó: Gécziné Nagy Mária

Kapcsolódó bejegyzések

Szólj hozzá