Újhely és a Nagy Háború 
 
:: ARCHÍV ::

Kurátor:

Ringer István, PIM Kazinczy Ferenc Múzeuma, múzeumigazgató

A

z I. világháború centenáriumához kapcsolódóan kiállításunk a Nagy Háború eseménysorának a sátoraljaújhelyi átlagemberek, a mindennapi élet szereplői, vagyis a „nevezetes névtelenek” szempontrendszerén keresztül állított emléket. Nem csupán várostörténeti szempontból vizsgáltuk Sátoraljaújhely 1914 és 1918 közötti történetét, hanem legalább ugyanennyire kívántunk utalni arra a világra is, mely a Nagy Háborúval végérvényesen lezárult, máig ható módon új irányt kijelölve a település történetében.

Sátoraljaújhely, mint Zemplén vármegye egykori központja, megérezte a vármegye életének minden lüktetését, s tágabb vonatkozásban letükrözte az egész ország I. világháborús közéletét is. A város a háború egyik kritikus időszakában az ország legexponáltabb települése volt. Innen indult tovább egy milliós hadsereg a keleti frontra, s elsőként ide tértek vissza a sebesült és beteg katonák a harctérről. A háborús mindennapjait közvetlenül a front mögött élő város szomorúsággal és izgalommal teli életének bemutatása és feldolgozása komoly tanulságokat hordozhat országos vonatkozásban is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum 2017-ben kezdte meg azt a nagyszabású gyűjtési, forrásfeltárási munkát, melyben társintézményeken túl civil egyesületeket, s helytörténeti kutatásokat végző magánszemélyeket is integrál. Az elmúlt év nagyobb, vásárlásokat és gyűjtési kampányokat is magában foglaló gyűjteményezési munkájának eredményeként egy jelentős és a téma feldolgozhatóságát tekintve releváns tárgyi anyag, valamint történeti forrás kerül bemutatásra. A témával foglalkozó helytörténészek kisebb számban publikált gyűjtéseire és adataira is támaszkodva, több hazai közgyűjteménnyel (a Zempléni Levéltárral, a Hadtörténeti Múzeum és Intézettel, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal) együttműködve valósult meg a kiállítás. Dr. Ringer István kurátori munkáját a forrásanyag feldolgozásában Komporday Levente történész segítette. Vámosi Katalin művészettörténész a kávéházi enteriőrben megjelenített Meilinger Dezső és Kövér Gyula harctéri grafikáiból létrehozott tárlat képzőművészeti kurátora, míg a látványterv és a grafikai tervezés Kovács Judit nevéhez fűződik.

Az Újhely és a Nagy Háború a korabeli város bejárására invitál minket. Az installáció megjeleníti a téma szempontjából kulcsszereppel bíró épületeket, helyszíneket: A Honvéd Laktanya, a vasútállomás, a Központi Kávéház, a harctéri betegmegfigyelő állomás, az Erzsébet Közkórház, a dohánygyári Vöröskeresztes Kórház, s a Hősök Temetője mind-mind jelentősek voltak a város – és az ország – háborús mindennapjaiban. Hirdetőoszlopokon olvashatunk kiáltványokat, felfedezhetünk elrejtett relikviákat, egy helyi fotós lencséjén keresztül szemlélhetjük a világot, küldhetünk képeslapot a vasútállomásról, beülhetünk egy kávéra a kávéházba, vagy éppen belehallgathatunk a kórházak napi feladatainak intézése ügyében folyó diskurzusba. A kiállítás az előzetes tervek szerint 2019 decemberéig tekinthető meg.

360°-os panorámafotó: Szoboszlay Marcell

Virtuális panoráma: Fotogrammetria Kft.

Tudta-e, hogy az “ Újhely és a Nagy Háború” és az “Erdőjárók kalauza” című kiállításaink szakmai elismerő oklevelekben részesültek?

Adatvédelmi beállítások
Amikor meglátogatja weboldalunkat, az Ön böngészőjén keresztül információkat tárolhat bizonyos szolgáltatásokból, általában cookie-k formájában. Itt módosíthatja adatvédelmi beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyos típusú cookie-k letiltása hatással lehet a webhelyünkön és az általunk kínált szolgáltatásokra gyakorolt ​​élményére.