Múzeumpedagógia
Nyitvatartás
Kedd-Vasárnap: 9-17 óráig
Hétfő: ZÁRVA
Múzeumpedagógiai foglalkozások az alábbi kiállításokhoz kapcsolódóan

1.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Adjunk élt arcunknak – Örökíttessük meg magunkat!”
ajánlott korosztály: 3-8. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

1 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai nevelése, önmaguk és társuk jobb megismerése, az apró jellemvonások felismerése. Mindezt Kazinczy Ferenc művészettel kapcsolatos nézeteinek ismertetése közben. A résztvevők ismerjék fel a naturalista és az idealista ábrázolás közötti különbségeket.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A vizuális kultúra tantárgy 3–4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Vizuális kifejezőképesség fejlesztése.

–          Grafikai kifejezőképesség fejlesztése különböző grafikai eljárások kapcsán.

–          Lényeglátó képesség fejlesztése.

–          Formaérzék fejlesztése.

A vizuális kultúra tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A valóság, modell célirányos megfigyelése adott szempontok alapján, és ábrázolása síkban.

A magyar nyelv és irodalom 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Műélvezet megtapasztalása.

A matematika 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          pontos megfigyelés, lényegkiemelés

A vizuális kultúra tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése

foglalkozás leírása: A Szép és a Jó kiállítás arcélképeinek, galériájának és a Kazinczy-ábrázolásoknak a megtekintése, összehasonlítva azokat az alkotásokat, melyeket kedvelt Kazinczy, és amelyek stílusát nem szerette. Beszélgetés Kazinczynak azon nézetéről, miszerint minden valamire való ember örökíttesse meg magát az utókor számára. Akinek nincs lehetősége arra, hogy neves festőnek üljön modellt, annak megfelelő, ha az arcélét rajzolják le. A diákok párokat alkotva körberajzolják egymás arcélét. Egy Kazinczy-féle arcéles csoportképet is készíthetnek, egy falra rögzített csomagolópapír előtt állva, fényforrás által megvilágítva sorra körberajzolják egymást, majd az arcél ívébe a nevük is belekerül.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A testi és lelki egészségre nevelés

Énkép, önismeret

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Művészetek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk Kazinczy Ferencről történő beszélgetést, a nyelvújításról, a művészetekhez fűződő viszonyáról, az idealista és a naturalista ábrázolás közötti különbségről, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését.

Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

A fent leírt múzeumpedagógiai foglalkozás igény szerint, előzetes egyeztetés alapján változtatható korosztályhoz, érdeklődési körhöz, rendelkezésre álló időkerethez igazodva.

2.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Pásztorlányka”
ajánlott korosztály: 7-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

1 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése Kazinczy Ferenc versein keresztül.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A magyar nyelv és irodalom 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.

–          A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi szövegeken.

–          A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása.

–          Az epigramma műfaji rendszerezés.

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Epigrammák és elégiák.

–           Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak.

–          Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája).

foglalkozás leírása: A Szép és a Jó kiállításban található Pásztorlányka című Ferenczy István alkotás megtekintése, valamint a mű egy másik megjelenésének felkutatása a kiállításban. E mű ihlette Kazinczy-epigramma olvasása, elemzése segítségével az epigrammák formai jellegzetességeinek megismerése. Beszélgetés Kazinczy írásainak sokféleségéről. Egy, a kiállításban kiválasztott képzőművészeti alkotásról saját epigramma írása.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Hatékony, önálló tanulás

Anyanyelvi kommunikáció

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Művészetek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk Kazinczy Ferencről történő beszélgetést, a nyelvújításról, a művészetekhez fűződő viszonyáról, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését.

Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

3.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Rajzoljunk verseket!”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése Kazinczy Ferenc versein keresztül.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A magyar nyelv és irodalom 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Vélemény kulturált megfogalmazása.

–          Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.

–          Az írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása (test-tartás, írószerfogás, kézcsúszta-tás).

–          A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása.

A vizuális kultúra 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Vizuális megfigyelésből, személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín vizuális megjelenítése különböző technikákkal.

A magyar nyelv és irodalom 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra.

–          Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.

–          Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. természet, évszakok, napszakok, szerelem).

–          A lírai műnem sokszínűsége: változatos szerkezeti megoldások, képiség, zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói magatartások.

A vizuális kultúra 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Szabad asszociációs és vizuális játékok adott témára (pl. fogalom, jelenség, hang, szín, mozgás, gondolat, érzés, tárgy, cselekvés). Az előhívott impressziók megjelenítése síkban, térben, időben.

–          Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, és a létrejött személyes tartalmak megjelenítése a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes, grafikai technika, mintázás, konstruálás, installáció talált tárgyakból, fotó).

A vizuális kultúra 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező feldolgozása színes technikákkal, különböző színérzet, illetve különböző ábrázolási rendszerek használatával.

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

–          Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása.

–          Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása szerint.

–          Személyes véleményt kifejező elemző jellegű vizuális megjelenítés adott témában a kortárs irányzatok példáinak felhasználásával.

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre.

–          A felvilágosodás korának irodalma.

–          Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak.

–          Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája).

–          Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (Apollinaire).

–          A jellemzően nem irodalmi irányzatok néhány célkitűzése, formajegye.

foglalkozás leírása: Mi más köthetné jobban össze a képzőművészetet és az irodalmat, mint egy képvers, egy kalligram? A foglalkozás első felében megismerkedünk Kazinczy Ferenc művészetekről alkotott nézeteivel, néhány epigrammájával. Bár Kazinczy nem alkotott képverset, hiszen ez a bizonyos tekintetben formabontó alkotási mód csak később jelentkezett az irodalomban, itt jön a képbe a tanulók fantáziája. Néhány kalligram megismerése után (Apollinaire, Nagy László) egy-egy Kazinczy költeményhez saját képverset készítenek, ahol szükséges a vers értelmezése is, hogy a kép valamennyire tükrözze a mondanivalót.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Művészetek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk Kazinczy Ferencről történő beszélgetést, a nyelvújításról, a művészetekhez fűződő viszonyáról, a különböző művészeti ágak kapcsolódási lehetőségeiről, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését.

Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

4.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Kazinczy kertje”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése Kazinczy Ferenc levelein, versein keresztül.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Gombák, növények, állatok.

A vizuális kultúra 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Mesterséges életközösségek (kert, mező) képi megjelenítése.

–          Irodalmi, zenei, média és művészettörténeti élményből, származó valós és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, palotakert, folyó) megjelenítése a különböző nézőpontok és változatos méret kínálta lehetőségek használatával, síkban.

–          Vizuális megfigyelésből, személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín vizuális megjelenítése meghatározott időszaknak megfelelően, különböző technikákkal.

–          Ismert funkció saját ötlet alapján elképzelt változatának megtervezése, elkészítése makettben.

A magyar nyelv és irodalom 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása. Műélvezet, humor.

–          A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fo-tók, egyéb dokumentumok; szokások).

A magyar nyelv és irodalom 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. természet, évszakok, napszakok, szerelem).

 

Az ének-zene tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          megzenésített versek.

A vizuális kultúra 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A valóság, modell célirányos megfigyelése adott szempontok alapján, és ábrázolása síkban illetve térben, különböző technikákkal.

–          Egyszerű téri helyzetek leírása, az adott valós látvány sajátosságaiból kiinduló kompozíció egy részletének képi igényű nagyítása, illetve kompozíciós variációk létrehozása, különböző színes technikákkal.

–          A természet, az épített környezet időbeli folyamatainak, változásainak megfigyelése, modellezése személyesen választott cél érdekében.

A természetismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.

–          Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

–          Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.

A vizuális kultúra 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező feldolgozása színes technikákkal, különböző színérzet, illetve különböző ábrázolási rendszerek használatával.

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

–          Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása.

–          Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása szerint.

–          Személyes véleményt kifejező elemző jellegű vizuális megjelenítés adott témában a kortárs irányzatok példáinak felhasználásával.

 

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A felvilágosodás korának irodalma.

–          Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak.

–          Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája).

–          Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.

–          A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

 

foglalkozás leírása: A Szép és a Jó című kiállításban megismerkedünk Kazinczy Ferenc kerttervező gondolataival. A széphalmi kertet is saját maga tervezte, erről levelezésében olvashatunk, hogy mikor, honnan intézte a facsemetéket, melyiket hová ültette, hogyan cseperedtek azok. A levélrészletek alapján beszélgetés az angolkertek jellemzőiről, a természetközeli erdők tulajdonságairól. Kivetített képek segítségével beszélgetés, véleménynyilvánítás Kazinczy kertjéről. Majd egy kert, egy természetközeli erdő hangjainak hallgatása közben saját kertterv készítése árnykép-technikával.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Művészetek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk Kazinczy Ferencről történő beszélgetést, a nyelvújításról, a művészetekhez fűződő viszonyáról, a különböző művészeti ágak kapcsolódási lehetőségeiről, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését. A beszélgetés témája lehet még a természet erdőképről alkotott fogalom, a francia-kert és az angol-kert közötti különbség.

Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

5.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „A Szép és a Jó”
ajánlott korosztály: 5-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése Kazinczy Ferenc levelein, versein, Kazinczyhoz kötődő művészeti alkotásokon keresztül.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A magyar nyelv és irodalom 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás).

–          A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra.

–          Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.

–          Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez.

–          Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.

–          Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.

–          Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

–          Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban.

A magyar nyelv és irodalom 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása.

–          Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása.

–          Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája).

–          Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.

–          A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

foglalkozás leírása: A Szép és a Jó című kiállításban megismerkedünk Kazinczy Ferenc életével, tevékenységével, hogy a diákok tisztában legyenek, melyik kiállítási terem mit „rejt”, Kazinczy életének mely szakaszát találják a különböző falrészeken. Ezután kapják kézhez a múzeumpedagógiai feladatlapokat, melyeket önállóan, emlékezetükre építve, a kiállítás anyagát böngészve oldanak meg.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Művészetek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk Kazinczy Ferencről történő beszélgetést, a nyelvújításról, a művészetekhez fűződő viszonyáról, a különböző művészeti ágak kapcsolódási lehetőségeiről, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését. Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

6.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Kézzel fogható középkor”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

Az erkölcstan tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Lakóhelyi épített örökségünk:

–          Milyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élő nemzedékektől?

–          Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban?

–          Tárgyaink világa:

–          Milyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?

–          Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?

–          Miért változnak a tárgyaink?

–          Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete.

A vizuális kultúra tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.

A matematika tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tájékozódás az időben.

A történelem tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

–          A középkori városok.

A honismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az én városom, falum.

–          A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai.

–          A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.

–          Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.

–          Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei.

–          Fazekasmesterség.

Az életvitel tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről.

–          Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal.

–          Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés.

–          Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik.

 

A vizuális kultúra tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, funkció).

–          Az építészet történetében megjelenő alapvető térszervezést és tömegalakítást (pl. alaprajztípusok, alátámasztó elemek, térlefedések) szolgáló építészeti megjelenések összegzése a fontosabb építészettörténeti példák alapján.

–          Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező feldolgozása színes technikákkal.

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

–          Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek.

A történelem tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

foglalkozás leírása: Az Egy eltűnt vár nyomában című kiállítással történő megismerkedés közben nagyobb hangsúly fektetünk a középkori mesterségekkel kapcsolatos érdekességekre, szokásokra. A kiállítótérben a tanulók kézzel foghatnak olyan cserépedény-darabokat, melyek az újhelyi vár ásatása során kerültek felszínre, viszont az állapotukból adódóan nem sikerült restaurálni őket. A foglalkoztató teremben középkori cserépedényeket ábrázoló puzzle-k összeállítása. Ezután saját puzzle készítése: minden tanuló kap egy A4-es műszaki rajzlapot, melyre lerajzol nagy méretben egy, a kiállításban látható középkori tárgyat, majd teljes tárgy- és háttér színezés után felvágja darabokra. Páronként cserélnek egymással, és az így elkészült középkori tárgyakat „rekonstruálják”.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Szociális és állampolgári kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

Anyanyelvi kommunikáció

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Életvitel és gyakorlati ismeretek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk a középkorról történő beszélgetést, hogy a középkort el tudják helyezni a tanulmányaikban, az időszalagon. Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

7.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Legyünk birtokosok!”
ajánlott korosztály: 5-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A történelem tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

–          A középkori városok.

A honismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az én városom, falum.

–          A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai.

–          A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.

–          Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.

Az életvitel tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről.

–          Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal.

–          Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés.

 

A vizuális kultúra tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, funkció).

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

A magyar nyelv és irodalom 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

–          Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek.

A történelem tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

foglalkozás leírása: Az Egy eltűnt vár nyomában című kiállítás megtekintése közben megismerkedünk Perényi Péter nevével, középkori érdekességekkel. A kiállítótérben megtekinthetünk korabeli dokumentumokat. A foglalkoztató teremben minden tanuló elkészíti egy elképzelt birtok adománylevelét, melyre rákerül az újhelyi vár rajza, sziluettje, tintával, mártós tollal írt szöveg, valamint egy saját készítésű pecsét lenyomata.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Szociális és állampolgári kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

Anyanyelvi kommunikáció

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Életvitel és gyakorlati ismeretek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk a középkorról történő beszélgetést, hogy a középkort el tudják helyezni a tanulmányaikban, az időszalagon. Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

8.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Régészkedjünk!”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók esztétikai és érzelmi nevelése, képzeletük és kreativitásuk fejlesztése, anyanyelvi kompetenciájuk, szövegértési és szövegalkotási képességük fejlesztése, szókincsük gyarapítása és az olvasás megszerettetése.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

Az erkölcstan tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           Lakóhelyi épített örökségünk:

–           Milyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élő nemzedékektől?

–           Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban?

–           Tárgyaink világa:

–           Milyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?

–           Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?

–           Miért változnak a tárgyaink?

–           Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete.

A vizuális kultúra tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.

A matematika tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–           Tájékozódás az időben.

A történelem tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

–          A középkori városok.

A honismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az én városom, falum.

–          A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai.

–          A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.

–          Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.

Az életvitel tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről.

–          Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal.

–          Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés.

 

A vizuális kultúra tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, funkció).

–          Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban.

A történelem tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

foglalkozás leírása: Az Egy eltűnt vár nyomában című kiállítás megtekintése közben előtérbe kerül a régészek hivatása. A tanulók megismerhetik, hogy a tényleges terepi munkálatokat milyen egyéb régészeti mozzanatok előzik meg. A kiállítótérben kézbe veszünk cserépedény-darabokat. Majd homokból ecsetek segítségével kavicsokat régészkedünk elő. Ezeket megfestjük középkori motívumokkal. Amíg száradnak a középkori leletek, kincsek, addig nyakba akasztható szütyőt készítünk nekik, hogy legyen miben tárolni, hordani, mint egy amulettet vagy talizmánt.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Szociális és állampolgári kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

Anyanyelvi kommunikáció

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Anyanyelv és irodalom

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Életvitel és gyakorlati ismeretek

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk a középkorról történő beszélgetést, hogy a középkort el tudják helyezni a tanulmányaikban, az időszalagon. Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

9.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum
foglalkozás neve: „Erdőjárók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei”
ajánlott korosztály: 3-10. évfolyam
időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra
milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során: A foglalkozás célja a tanulók természettudományos ismereteinek bővítése, fejlesztése, a környezettudatosság kialakítása.
kapcsolódó kerettantervi tematika: A foglalkozás kapcsolódik:

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Gombák, növények, állatok.

–          Zöldségek, gyümölcsök.

–          A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés). A mag. Ehető növényi részek.

–          Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.

–          Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka).

–          Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.

A természetismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.

–          Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

–          Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.

–          Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

A biológia tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Az élőlények csoportosításának lehetőségei.

–          A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka.

A biológia tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

–          Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények?

–          A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján.

foglalkozás leírása: A kiállítás rövid áttekintése után a tapintás, hallás, szaglás bevonásával átfogóbb kép ébresztése az élővilág iránt. Ásványok és kőzetek közötti különbség megfigyelése, termések tapintása, szárított növények szaglás utáni felismerése. Beszélgetés egy egészséges életközösség, egy természetközeli erdő kinézetéről, felépítéséről. Károsak vagy hasznosak a rovarok? Madarat tolláról… A természetes és mesterséges odúk fontossága, fafajok felismerése.
mely kompetenciá(ka)t fejleszti A foglalkozás fejleszti:

Természettudományos kompetencia

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik A foglalkozás kapcsolódik:

Ember és természet

Földünk és környezetünk

a látogatás előkészítése: A múzeumlátogatás előtt javasoljuk az eddig átvett természetismereti anyagok felelevenítését, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését. A beszélgetés témája lehet még a természetes erdőképről alkotott fogalom.

Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása: A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.
Kedves Látogató!
Kérdése van? Üzenni szeretne? Kérjük Írjon nekünk!

Tudta-e, hogy…
  • minden hónap utolsó szombatján díjtalan múzeumlátogatási lehetőséget biztosítunk a családok számára?
  • intézményünk 2016-ban az “Év múzeuma” lett?
  • az “Erdőjárók kalauza” és az ” Újhely és a Nagy Háború” című kiállításaink szakmai elismerő oklevelekben részesültek?
  • az idén megnyíló Zempléni Látványtárban megismerheti gyűjteményünk rejtett értékeit is?
  • legfontosabb küldetésünknek a közösségépítést tartjuk?
Instagram galéria