SZAKMAI ÉLETRAJZ
Hegyessy Gábor – szakmai életrajz

Sátoraljaújhelyen született 1965-ben, pedagógus családban. Édesapja, Hegyessy Sándor hatására érdeklődése már kora gyerekkorától a természet megismerésére irányult. Középiskolai éveit is szülővárosában töltötte, ahol a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Negyedéves egyetemi hallgatóként egy évig állatrendszertan gyakorlatot oktatott. 1990-ben szerzett biológus-ökológus diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Szakdolgozatát a Zempléni-hegység északi részének futóbogarairól (Coleoptera: Carabidae) írta.

1990-től 1992-ig a szombathelyi Savaria Múzeum muzeológusa volt, a kőszegi részlegnél dolgozott. A törpefürkészek (Hymenoptera: Proctotrupoidea) nevezéktanával, hazai típusanyagával és az európai határozókulcsokkal foglalkozott. Ezután 1992. április elsejétől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeum természettudományi gyűjteményének munkatársaként a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumba került. Két évtizeden keresztül kapcsolódott a megye, főképpen a zempléni és abaúji térség közművelődésének gazdagításához. A múzeum 2013 januárjától a budapesti székhelyű Petőfi Irodalmi Múzeum részévé vált. A Kazinczy Ferenc Múzeumban munkakörét napjainkig megtartotta, mint ahogy a korábban megyei kezelésű gyűjtemény is állami tulajdonként Sátoraljaújhelyen maradt.

Bogárfauna-feltérképező kutatásait Magyarország északkeleti részén: a Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, a Tisza-mente, a Cserehát és a Zempléni-hegység területein folytatja. Számos tanulmányt készített és jelentetett meg ezek feldolgozásából más rovarászokkal közösen.

Térbeli szakmai elszigeteltsége miatt lényeges, hogy tagja lett a Magyar Rovartani Társaságnak (1991). Az előadóüléseken több beszámolót tartott bogárfauna-kutatási témában. A MRT 1998 januárjában neki ítélte a Frivaldszky Emlékplakett bronz fokozatát. Több alkalommal választották be a társaság választmányi tagjai közé. Jelenleg is az.

A múzeumi szakmai szervezetek közül a Pulszky Társaság 2005 tavaszán neki ítélte a Pulszky Károly díjat. 2005 áprilisában a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszterétől “Miniszteri Elismerő Oklevelet” kapott.

Múzeumi munkájának szakmai részében nem csupán a Zemplén-környéki fauna feltérképezésével, hanem a teljes magyarországi cincérfauna adatainak feldolgozásával, a futrinkák elterjedésének vizsgálatával, a díszbogarak határozásának elősegítésével, illetve számos, a természetvédelemnek fontos állatfaj és élőhely megőrzésével is foglalkozik. Kapcsolatot tart fenn a térség három nemzeti parkjával: az Aggteleki NP, a Bükki NP és a Hortobágyi NP munkatársaival egyaránt együtt dolgozik. 2003-tól 2009-ig (annak befejeződéséig) tagja volt az Európai Unió érdekkörébe is tartozó ún. Natura 2000 területek, az európai szinten is jelentős élőlények, élőhelyek megőrzését Magyarországon megszervező hivatalos természetvédő hivatal független szakértőket összefogó Szakmai Bizottságának. Ennek keretében részt vett a 2005 szeptemberében megrendezett Pannon Biogeográfiai Szeminárium európai uniós egyeztető tárgyalásán, ahol a hazai bogarak felelőse volt. Részt vett a 2005-ben Natura 2000 területeken kezdett monitorozás tervezésében, az egyes bogárfajoknál kérdéses felmérésének tesztelésében, új vizsgálati módszerek kipróbálásában is. A Borsod—Abaúj—Zemplén megyei területeken napjainkban is az ő bogárkutató munkájára támaszkodik a hivatásos természetvédelem, a terepi vizsgálatok és a feldolgozások, értékelések szempontjából egyaránt.

A múzeum közönségkapcsolati munkáiban is részt vállal. Kiállítások tervezésével, megvalósításával nem csupán természetrajzi, hanem szinte minden más témában is nagy gyakorlatra tett szert. Muzeológusként a természettudományos kiállításokban (állandó és időszakos) rendszeresen tart tárlatvezetéseket. Emellett számos ismeretterjesztő előadása volt a természet ismeretének témakörében. Időszaki kiállítások tervezésében és megvalósításában is részt vállal. Állandó természetrajzi kiállítások a Kazinczy Ferenc Múzeumban, amelyek tervei alapján valósultak meg: A zempléni tájak természetrajza (1992—2010), A madarak világa (1995—2010). 2015 decemberében nyílt meg a PIM-Kazinczy Ferenc Múzeum új állandó kiállítása, az Erdőjárók kalauza – A zempléni tájak természeti értékei címmel, amely eredményesen pályázott az Év kiállítása címre is. Az országos megmérettetés során 5. lett. 2017-ben a Kazinczy Ferenc Múzeum a 2016-os teljesítményéért elnyerte az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesülettől.

Civil társadalmi tevékenységet két évtizede folyamatosan végez. A Magyar Rovartani Társaságon kívül a sátoraljaújhelyi székhelyű Abaúj—Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület és a Zempléni Gombász Egyesület vezetőségében is szerepet vállal. A civil egyesületek törekvéseinek megfelelően számos ismeretterjesztő előadást tartott a környék jelentősebb oktatási intézményeiben. Erdei iskolákban a természeti körülmények közt látható vízi és szárazföldi élőlények, főként rovarok szerepelnek évről évre az általa bemutatottak között, de szerkesztett képes vetítéseket is gyakran tart. A helyi televízióban és az írott sajtóban is népszerűsíti a szervezett egyesületi programokat. Mindkét egyesületben a biológiai szakanyagok felelőse, számos ismeretterjesztő kiadvány, könyv szerzője, lektora, kiadója. A számítógépes honlapokon is rendszeresen megjelennek fényképei és írásai, de saját honlapja nincs.

Hegyessy Gábor 1996-ban megházasodott. Felesége Hegyessyné Jáger Erika sátoraljaújhelyi magyar nyelv és irodalomtanár. 1999-ben született lányuk, Hegyessy Réka 2018-tól a Debreceni Egyetem anglisztika szakán tanul.

 

Elérhetősége:

hegyessyg@kazinczymuzeum.hu
hegyessyg@gmail.com

Tevékenységei megtekinthetők:

www.kazinczyferencmuzeum.hu
www.azertke.hu
www.zge.hu

 

Hegyessy Gábor 2018 júliusáig megjelent írásai

 

  • Ádám L. és Hegyessy G. (1998): Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz lemezescsápú bogárfaunájához (Coleoptera: Scarabaeoidea). Zempléni Táj (különszám) Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 2: 180.
  • Ádám L. és Hegyessy G. (2001): Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz holyvafaunájához (Coleoptera). A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzetei 5 (Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 3): 1–250.
  • Ádám L. és Hegyessy G. (2004): Abaúj és Zemplén tájainak ragadozó vízibogarai (Coleoptera). Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 4: 97 pp.
  • Ádám L. and Hegyessy G. (2009): New data about the rove beetle fauna of the Bodrogköz (Coleoptera, Staphylinidae). Thaiszia – Journal of Botany 19. Suppl. 1: 389—401.
  • Bogyó D., Korsós Z., Lazányi E. and Hegyessy G. (2012): Millipedes (Diplopoda) from the Zemplén Mountains, Northeast Hungary, with two julid species new to the Hungarian fauna. Opuscula Zoologica Budapest, 43 (2): 131—145.
  • Frank T. és Hegyessy G. (1995): A madarak világa. (kiállításvezető) A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzetei 2: 154. ISMERETTERJESZTŐ
  • Géczi I., Gécziné Nagy M. és Hegyessy G. (2016): 15 év a természet védelmében – Az AZÉRTKE élete képekben.Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 32 pp.
  • Géczi I. és Hegyessy G. (2014): Bodrog. In: Géczi I., Gécziné Nagy M., Hegyessy G. (szerk.): Zemplén Bakancslistája. – 30 éves a Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj—Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 32.; Füzér. In: ugyanott: 98.; Füzérradványi Kastélypark Természetvédelmi Terület. In: ugyanott: 86—87.; Hegyalja. In: ugyanott: 9.; Hegyköz. In: ugyanott: 8.; Long-erdő. In: ugyanott: 70.; Nagykövesd. In: ugyanott: 64.; Törökér Szivattyútelep. In: ugyanott: 54.; Túraútvonalak. In: ugyanott: 18.; Zempléni Tájvédelmi Körzet. In: ugyanott: 13.
  • Gidó Zs., Hegyessy G. és Szél Gy. (2003): A Helophorus (Rhopalohelophorus) croaticus Kuwert, 1886 hazai előfordulása. Folia entomologica hungarica 64: (in print.)
  • Hegyessy G. (1990): Vízicickány (Neomys spec.) megfigyelés Rostalló (Zempléni-hg.) környékén. Calandrella 4(2): 44.
  • Hegyessy G. (1992): Az Alpokalja cincérei  I. Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője 20/2: 75121.
  • Hegyessy G. (1996): A Long-erdő híres fái. Zempléni Táj 2: 57. ISMERETTERJESZTŐ
  • Hegyessy G. (1997): Sátoraljaújhely környékének cincérei (Coleoptera; Cerambycidae). Zempléni Táj (különszám) Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 1: 168.
  • Hegyessy G. (1998): A sátoraljaújhelyi Long-erdő állatvilága Zempléni Táj 3: 35. ISMERETTERJESZTŐ
  • Hegyessy G. (2000): A Long-erdő védett rovarai. Helyi Krónika, Környezetbarát melléklet 7 (3): 12. ISMERETTERJESZTŐ
  • Hegyessy G. (2000): Sátoraljaújhely élővilága. Újhelyi Körkép 13 (3): 20. ISMERETTERJESZTŐ
  • Hegyessy G. (2000): Gőték, szalamandrák. Újhelyi Körkép 13 (4): 15. ISMERETTERJESZTŐ
  • Hegyessy G. (2000): A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola rovargyűjteményének magyarországi cincérei (Coleoptera: Cerambycidae). A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei 12. Természettudományok 7: 23–35.
  • Hegyessy G. (2002): Adatok Balsa, Gávavencsellő és Tiszabercel Tisza menti területeinek futóbogarairól (Coleoptera: Carabidae). Acta Biologica Debrecina Oecologica Hungarica 11/2: 79–93.
  • Hegyessy G. (2002): Alsóregmec természeti értékei. In: Fehér J. és Kováts D. (szerk.): Alsóregmec kistükre 1277–2002. 29–38.
  • Hegyessy G. (2002): A település és környékének élővilága. In: Veres L. és Viga Gy. (szerk.): Szendrő monográfiája. 23–56.
  • Hegyessy G. (2002): A zempléni tájak természeti értékei. Honismeret  30./3: 6–9.
  • Hegyessy G. (2002): Halmaj és környékének élővilága. In: Veres L. és Viga Gy. (szerk.): Halmaj monográfiája. 35–49.
  • Hegyessy G. (2002): Természetrajzi kutatások a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban (1992—2002). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (2002) 41: 407—421.
  • Hegyessy G. (2004): Az arborétum. In: Fehér J. és Kováts D. (szerk.): Füzérradvány falukönyve. 33—44.
  • Hegyessy G. (2004): Füzérradvány környékének élővilága. In: Fehér J. és Kováts D. (szerk.): Füzérradvány falukönyve. 21—32.
  • Hegyessy G. (2004): Kétéltűek. Abaúj-Zemplén természeti értékei 4: 2—15.
  • Hegyessy G. (2006): Abaúj és Zemplén bogárfaunájának (Coleoptera) kutatása. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 431—437.
  • Hegyessy G. (2006): Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata) I. – Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (2006) 45: 499—521.
  • Hegyessy G. (2006): Természettudományi kutatások és természetvédelem. Magyar Múzeumok 2006/2. 12 (2): 58—59.
  • Hegyessy G. (2007): A Long-erdő gombái. Abaúj-Zemplén természeti értékei 5: 1—33.
  • Hegyessy G. (2007): Répási Gábor miskolci gombász hagyatéka a Kazinczy Ferenc Múzeumban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (2007) 46: 511—519.
  • Hegyessy G. (2007): Zoológiai kutatások Szerencs környékén. Futóbogárfélék és cincérfélék (Coleoptera: Carabidae et Cerambycidae). In: Frisnyák S. és Gál A. (szerk): Szerencs, Dél-Zemplén központja. A IV. Tájföldrajzi Konferencia előadásai (Szerencs, 2007. április 19—20.) 83—94.
  • Hegyessy G. (2008): A Bodrogköz cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 47: 255—263.
  • Hegyessy G. (2008): Bogarak (Coleoptera). In: Dobos E. és Terek, J. (szerk.): Élet a folyók között. A Bodrogköz tájhasználati monográfiája. Miskolc, 73—75.
  • Hegyessy G. (2009): A Bodrogköz zoológiai kutatása. In: Tuba Z. (szerk.): Bodrogköz – A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája, Gödöllő – Sárospatak /2008/. 661—691.
  • Hegyessy G. (2009): Adatok a Bodrogköz futóbogár-faunájához (Coleoptera: Carabidae). In: Tuba Z. (szerk.): Bodrogköz – A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája, Gödöllő – Sárospatak /2008/. 749—773.
  • Hegyessy G. (2010): Bogarak Abaúj és Zemplén tájain. Abaúj-Zemplén természeti értékei 11. 1—101.
  • Hegyessy G. (2010): Hüllők Zemplén és Abaúj tájain. Abaúj-Zemplén természeti értékei 12. 1—37.
  • Hegyessy G. (2011): A Füzérradványi Kastélypark Természetvédelmi Terület. Abaúj-Zemplén természeti értékei 13. 1—51.
  • Hegyessy G. (2011): A Hernád-völgy bogár-faunisztikai kutatása, a futóbogárfélék (Coleoptera: Carabidae) elterjedése a magyarországi folyószakasz mentén. In: Frisnyák S. és Gál A. (szerk.): A magyarországi Hernád-völgy. Földrajzi tanulmányok. Nyíregyháza—Szerencs, 71—95.
  • Hegyessy G. (2012): A széphalmi Kazinczy Emlékkert. Abaúj—Zemplén Természeti értékei 14: 1—70.
  • Hegyessy G. (2012): A Zempléni-hegység állatvilágának tudományos feltárói. In: Gál A. (szerk.): A Zempléni-hegység tudományos feltárói és gazdaságfejlesztői. Tanulmánygyűjtemény. Nyíregyháza—Szerencs, 303—348.
  • Hegyessy G. (2013): Borsod—Abaúj—Zemplén megye cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum, Budapest, 148 pp., 28 tábla.
  • Hegyessy G. (2014): Abaújszántó. In: Géczi I., Gécziné Nagy M., Hegyessy G. (szerk.): Zemplén Bakancslistája. – 30 éves a Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj—Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 130.; Bevezető. In: ugyanott: 6—7.; Boldogkőújfalu. In: ugyanott: 126.; Borsi. In: ugyanott: 65.; Huták. In: ugyanott: 120.; Makkoshotyka. In: ugyanott: 46.; Telkibánya. In: ugyanott: 110.
  • Hegyessy G. (2015): Rimányi Jenő tojásgyűjteménye a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. – The oological collection of Jenő Rimányi in the Kazinczy Ferenc Museum at Sátoraljaújhely. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarországi tojásgyűjtemények katalógusai. – Catalogue of the Hungarian oological collections. Pro Vértes Közalapítvány, 283—287.
  • Hegyessy G. (2015): Zempléni természettudósok állat- és növénynevei a 19. századból. In: Nyiri P. (szerk.): Múzsák KertjeA Magyar Nyelv Múzeuma Füzetei 3. Létünk hajléka: az anyanyelv. Sátoraljaújhely – Széphalom, 35—46.
  • Hegyessy G. (2016): Erdőjáró futrinka száguld 2016. július 14. Új Orpheus A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum Értesítője 2016, 1: 37—38.
  • Hegyessy G. (2016): Természettudományos kutatómunka 2016. Új Orpheus A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum Értesítője 2016, 1: 8—9.
  • Hegyessy G. (2016): Hozzászólás Dr. Víg Károly és Dr. Korsós Zoltán: „A természettudományos muzeológia és közösségei” című előadásához. http://www.oksz.eu/content/ A múzeum és közösségei –Közösségépítés a múzeumokban Országos múzeumigazgatói konferencia 2016
  • Hegyessy G. (2017): Bodrogszerdahely növénytani kutatása. Honismeret. 45 (2017/3): 39—45.
  • Hegyessy G. (2017): Bodrogszerdahely élővilágának kutatása. In: Fehér J. (szerk.): Bodrogszerdahely földje és népe. Falutörténeti tanulmányok. 25—66.
  • Hegyessy G. (2018): Gombakiállítás 2017. október 16—17. Új Orpheus – A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum Értesítője 2017. 20.
  • Hegyessy G. (2018): Természettudományos kutatómunka 2017. Új Orpheus – A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum Értesítője 2017. 11—12.
  • Hegyessy G. (2018): Természettudományos Muzeológusok 34. Országos Találkozója – Szombathely, 2017. szeptember 28—30. Új Orpheus – A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum Értesítője 2017. 23—24.
  • Hegyessy, G. and Kotán, A. (2008): Cerambycidae. Pp. 284—287. In: Merkl, O. 2008: Data to the knowledge on the beetle fauna of Maramureş, Romania (Coleoptera). Studia Universitatis Vasila Goldiş, Seria Ştienţele Vieţii (Life Science Series) 18(Supplement): 243—311.
  • Hegyessy G. és Kovács T. (1997): Az Őrség cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe, 1996 Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője (1996) 23/2: 141161.
  • Hegyessy G. és Kovács T. (1998): A Zempléni-hegység cincérei (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 22 (1997): 223245.
  • Hegyessy G. és Kovács T. (2003): Adatok a Dunántúl déli részének cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 161–196.
  • Hegyessy G., Kovács T., Márkus A. és Szalóki D. (1999): Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Crisicum 2: 165184.
  • Hegyessy G., Kovács T. és Merkl O. (2002): Cerambycidae (Coleoptera) from the Fertő–Hanság National Park and its surroundings, Western Hungary. In: Mahunka s. (szerk.): The fauna of the Fertő–Hanság National Park 2: 473–483.
  • Hegyessy G., Kovács T., Nagy F., és Palotás F. (1999): Az Alpokalja cincérei II. (Coleoptera: Cerambycidae). Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője (1998) 25/2: 205242
  • Hegyessy G., Kovács T, Muskovits J. és Szalóki D. (2000): Adatok Budapest és Pest megye cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 24: 221–282.
  • Hegyessy G. and Kutasi Cs. (2010): First record of Leiopus femoratus Fairmaire, 1859 in Hungary (Coleoptera: Cerambycidae). Folia entomologica hungarica 71: 43—45.
  • Hegyessy G. and Kutasi Cs. (2010): Trichoferus species new to Hungary (Coleoptera: Cerambycidae). Folia entomologica hungarica 71: 35—41.
  • Hegyessy G. és Merkl O. (2014): Atracélcincér (Pilemia tigrina). In: Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 277—281.
  • Hegyessy G. és Merkl O. (2014): Gyászcincér (Morimus funereus). In: Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 270—273.
  • Hegyessy G. és Merkl O. (2014): Havasi cincér (Rosalia alpina). In: Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 265—269.
  • Hegyessy G. és Merkl O. (2014): Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). In: Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 260—264.
  • Hegyessy G. és Orosz A. (2007): A Kazinczy Ferenc Múzeum kabócagyűjteménye (Homoptera). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (2007) 46: 483—509.
  • Hegyessy G  és Szél Gy. (2002): A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye. Futóbogarak (Coleoptera: Carabidae). Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 26: 189–220.
  • Hegyessy G. és Zsólyomi T. (2014): Abaújkér. In: Géczi I., Gécziné Nagy M., Hegyessy G. (szerk.): Zemplén Bakancslistája. – 30 éves a Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj—Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 128.
  • Horvatovich S., Hegyessy G. és Kovács T. (2000): Adatok a Villányi-hegység cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Dunántúli Dolgozatok, (A) Természettudományi Sorozat, 10: 223228.
  • Kontschán J., Hegyessy G. és Csordás B. (2006): Abaúj és Zemplén tájainak makroszkopikus rákjai (Crustacea). Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 5. 90 pp.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1991): A Necydalis major L. új magyarországi lelőhelye, adatok életmódjához (Coleoptera, Cerambycidae). Folia Hist.-nat. Mus. Matr. 14 (1989): 129131.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1993): Új és ritka fajok Magyarország cincérfaunájában (Coleoptera, Cerambycidae). Folia Hist.-nat. Mus. Matr. 17 (1992): 181188.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1994): Három melegkedvelő tölgyes Cerambycidae faunájának összehasonlítása. Folia Hist.-nat. Mus. Matr. 18 (1993): 6973.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1994): Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról. Folia Hist.-nat. Mus. Matr. 18 (1993): 7579.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1996): Magyarországi cincér tápnövények (Coleoptera, Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis, 20 (1995): 185197.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1998): Magyarországi cincérek tápnövény- és lelőhelyadatai (Coleoptera: Cerambycidae). Folia entomologica hungarica 58 (1997): 6372.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1998): A Mátra cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 22 (1997): 203222.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (1999): Cerambycidae (Coleoptera) from the Aggtelek National Park. The Fauna of the Aggtelek National Park 2: 255264.
  • Kovács T és Hegyessy G. (2003): A Felső-Tisza-vidék és Bátorliget cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 197–209.
  • Kovács T. és Hegyessy G. (2006): A Mecsek cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Folia comloensis 15: 173—200.
  • Kovács T., Hegyessy G. és Borsos S. (2001): Somogy megye cincéreinek katalógusa (Coleoptera: Cerambycidae). in: Natura Somogyiensis. (Somogy fauna katalógusa. A XX. század végén Somogy megyéből ismertté vált állatfajok listája.) 1: 213–220.
  • Kovács T., Hegyessy G. és Medvegy M. (1999): Foodplant data of longhorn beetles from Europe (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23 (1998-99): 333339.
  • Kovács T, Hegyessy G. és Merkl O. (2000): Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról II. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 24: 197–203.
  • Kovács T., Hegyessy G. és Soltész Gy. (1996): Debrecen és környéke cincérfaunája (Coleoptera, Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis, 20 (1995):175184.
  • Kovács T, Muskovits J. és Hegyessy G. (2000): Magyarországi cincérek tápnövény- és lelőhelyadatai III. (Coleoptera: Cerambycidae) Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 24: 205–220.
  • Ködöböcz V. és Hegyessy G. (2018): A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum futóbogár gyűjteménye (Coleoptera: Carabidae). Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 41 (2017): 79—154.
  • Magura T., Ködöböcz V., Tóthmérész B., Molnár T., Elek Z., Szilágyi G. és Hegyessy G. (1998): Carabid fauna of the Beregi-síkság and its biogeographical relations (Coleoptera: Carabidae). Folia entomologica hungarica 58 (1997): 7382.
  • Merkl O., Hegyessy G. és Kovács T. (1996): Cerambycidae (Coleoptera) from the Bükk National Park. The Fauna of the Bükk Natoinal Park 2: 309326
  • Merkl O., Hegyessy G., Molnár M., Németh T., Szalóki D. and Szénási V. (2012): Seven new beetle species in the Hungarian fauna (Coleoptera). Folia entomologica hungarica 73: 29—33.
  • Muskovits J. és Hegyessy G. (2002): Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae) – Jewel beetles of Hungary. Grafon Kiadó, Nagykovácsi, 404 pp., + 15 színes tábla
  • Muskovits J., Hegyessy G. és Rahmé N. (2003): Adatok Magyarország díszbogár-faunájának ismeretéhez (Coleoptera: Buprestidae). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46–47 (2001–2002): 13–24.
  • Orosz A. és Hegyessy G: (2006): A zempléni kabócakutatás elmúlt évszázadának eredményei. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 423—429.
  • Podlussány A., Hegyessy G. and Kutasi Cs. (2017): Four new weevil species in the fauna of Hungary (Coleoptera: Curculionidae). Folia entomologica hungarica 78: 83—86.
  • Szabóky Cs. és Hegyessy G. (2000): Zemplénben is támad a vadgesztenyemoly. Újhelyi Körkép, 13 (9): 15.
  • Szabóky Cs. (2018): Lepkék az abaúji és zempléni tájakon. (szerk.: Hegyessy G., Géczi I., Gécziné Nagy M.) Abaúj—Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 298 pp.
  • Szalóki D. és Hegyessy G. (2008): Adatok a Bodrogköz bogárfaunájához (Coleoptera: Cantharoidea, Cleroidea, Lymexyloidea, Cucujoidea (részben), Tenebrionoidea). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 47: 221—254
  • Szél Gy. és Hegyessy G. (1997): Adatok az Őrségi Tájvédelmi Körzet futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae). Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe, 1996 Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője (1996) 23/2: 736.
  • Szél Gy., Bérces S. és Hegyessy G. (2014): Kárpáti vízifutrinka (Carabus variolosus). In: Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 205—208.
  • Szél Gy., Bérces S., Hegyessy G. és Retezár I. (2014): Zempléni futrinka (Carabus zawadzkii). In: Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 219—222.
  • Varga T., Hegyessy G., Merényi Zs., Szegedi Zs. és Bratek Z. (2014): Föld alatti gombák Magyarország tájain: I. Tokaj—Zempléni-hegyvidék. Mikológiai Közlemények, Clusiana 52 (1—2) (2013): 65—78.
  • Kováts Dániel (szerk.) (2001): Sátoraljaújhely lexikona. (élővilág témájú szócikkek 71 önállóan, 8 más társszerzőkkek közösen)
  • Csorba Cs. és Hegyessy G. (2001): Halászat. In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 145–146.
  • Godzsák T., Hegyessy G. és Csorba Cs. (2001): Vadászat. In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 431–432.
  • Hegyessy G. (2001): Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület. 9., Alice-fasor. 13., Álkérészek (Plecoptera). 13., Állatvilág. 14.,  Alsórendű rovarok (Apterygota). 15., Antal-fasor. 19–20., Bogarak (Coleoptera). 45–48., Bolhák (Siphonaptera). 49., Csalánozók (Cnidaria). 70., Csőrös rovarok (Mecoptera). 78., Egyenesszárnyúak (Orthoptera). 91–93., Egysejtűek (Protozoa). 93., Élővilág. 95., Élővilág kutatása. 95–96., Fák. 114–115., Fenyves. 122., Férgek. 122–123., Források. 126–127., Gombák (Fungi). 135–136., Halak (Pisces). 144–145., Háromhonvéd-fák. 148., Hártyásszárnyúak (Hymenoptera). 149., .Háziállatok 152., Hólyagoslábúak (Thysanoptera). 158–159., Hore-patak. 160., Humusz. 165., Hüllők (Reptilia). 166., Ikerszelvényesek (Diplopoda). 168–169., István-fasor. 174, Izabella-fa. 177., Ízeltlábúak (Arthropoda). 177., Kabócák (Homoptera). 183–184., Kazinczy Ferenc széphalmi emlékparkja. 196–197., Kérészek (Ephemeroptera). 208., Kétéltűek (Amphibia). 210–211., Kétszárnyúak (Diptera). 211., Kossuth-kert (Széphalom). 220., Kökényes. 227., Lepkék (Lepidoptera). 243–244., Long-erdő. 246–247., Mályva-domb. 258., Mária-fa. 258., Mohák (Bryophyta). 267–268., Moszatok (Algae). 269–270., Növényvilág. 286., Ősállatok. 293–294., Papok útja. 301–302., Pókszabásúak (Arachnoidea). 320., Poloskák (Heteroptera). 321–322., Puhatestűek (Mollusca). 324–325., Rákok (Crustacea). 329–330., Recésszárnyúak (Neuropteroidea). 331., Ronyva-zugi-szükségtározó. 340–341., Rovarok (Insecta). 341., Stefánia-fa. 361., Százéves-tölgy. 368–369., Százlábúak (Chilopoda). 369., Szénégető-völgy. 373., Szitakötők (Odonata). 385., Szivacsok (Porifera). 385., Szövőcsévések (Symphyla). 390., Szúnyog-sziget. 391., Tarda-völgy. 399., Tarzan-fa. 399–400., Tegzesek (Trichoptera). 400., Termesztett növények. 405., Tetvek. 406., Vadásztársaságok. 432., Védett állatok. 459–460., Vizek. 469–470., Zuzmók (Lichenes). In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 499.
  • Hegyessy G. és Fehér J. (2001): Tessedik-fa. In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 405–406.
  • Hegyessy G. és Géczi I. (2001): Emlősök (Mammalia). In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 97–99.
  • Hegyessy G. és Pelles G. (2001): Gyomnövények. 142–143., Növénytársulások. In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 285–286.
  • Kerényi A. és Hegyessy G. (2001): Diana-fák. In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 82.
  • Szegedi Zs. és Hegyessy G. (2001): Madarak (Aves). In: Kováts D. (szerk.): Sátoraljaújhely Lexikona Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 249–252.
  • Frisnyák S., Gál A. és Horváth G. (szerk.) (2009): A Zempléni-hegység földrajzi lexikona pp. 429. (zoológiai témájú szócikkek 33 önállóan, 2 társszerzővel közösen)
  • Boros L. és Hegyessy G. (2009): Filoxéra. In: Frisnyák S., Gál A. és Horváth G. (szerk.) (2009): A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. Nyíregyháza—Szerencs, 96.
  • Hegyessy G. (2009): Álkérészek. 19., Állattani kutatások. 19—20., Állatvilág. 21., Alsórendű rovarok. 22., Bogarak. 47—49., Bolhák. 52., Csőrös rovarok. 67., Egyenesszárnyúak. 74—75., Egysejtűek, szivacsok és csalánozók. 75., Emlősök. 76—77., Férgek. 95., Halak. 125—126., Hártyásszárnyúak. 131., Hólyagoslábúak. 142., Hüllők. 146., Ikerszelvényesek. 148., Kabócák. 155., Kérészek. 163—164., Kétéltűek. 164., Kétszárnyúak. 164., Lepkék. 190—192., Madarak. 197—199., Ősmaradványok. 239., Pókszabásúak. 251., Poloskák. 253—254., Puhatestűek. 256., Rákok. 257—258., Recésszárnyúak. 259—260., Rovarok. 267., Százlábúak. 288., Szövőcsévések. 311., Tegzesek. 325., Tetvek. 331., Védett állatok. In: Frisnyák S., Gál A. és Horváth G. (szerk.) (2009): A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. Nyíregyháza—Szerencs, 366.
  • Hegyessy G. és Kókai S. (2009): Állattenyésztés. In: Frisnyák S., Gál A. és Horváth G. (szerk.) (2009): A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. Nyíregyháza—Szerencs, 20—21.
  • Szabóky Csaba (2018): Lepkék az abaúji és zempléni tájakon. (Szerk.: Hegyessy G., Gécziné Nagy M., Géczi I.) Kiadó: Abaúj—Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 296 pp.

 

A legfontosabbnak ítélt 25 írás:

 

  1. Ádám L. és Hegyessy G. (1998): Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz lemezescsápú bogárfaunájához (Coleoptera: Scarabaeoidea). Zempléni Táj (különszám) Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 2: 1
  2. Ádám L. és Hegyessy G. (2001): Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz holyvafaunájához (Coleoptera). A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzetei 5 (Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 3): 1–
  3. Ádám L. és Hegyessy G. (2004): Abaúj és Zemplén tájainak ragadozó vízibogarai (Coleoptera). Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 4: 97 pp.
  4. Hegyessy G. (1997): Sátoraljaújhely környékének cincérei (Coleoptera; Cerambycidae). Zempléni Táj (különszám) Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 1: 1
  5. Hegyessy G. (2006): Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata) I. – Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (2006) 45: 499—521.
  6. Hegyessy G. (2009): A Bodrogköz zoológiai kutatása. In: Tuba Z. (szerk.): Bodrogköz – A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája, Gödöllő – Sárospatak /2008/. 661—691.
  7. Hegyessy G. (2009): Adatok a Bodrogköz futóbogár-faunájához (Coleoptera: Carabidae). In: Tuba Z. (szerk.): Bodrogköz –A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája, Gödöllő – Sárospatak /2008/. 749—773.
  8. Hegyessy G. (2010): Bogarak Abaúj és Zemplén tájain. Abaúj-Zemplén természeti értékei 11. 1—101.
  9. Hegyessy G. (2010): Hüllők Zemplén és Abaúj tájain. Abaúj-Zemplén természeti értékei 12. 1—37.
  10. Hegyessy G. (2011): A Hernád-völgy bogár-faunisztikai kutatása, a futóbogárfélék (Coleoptera: Carabidae) elterjedése a magyarországi folyószakasz mentén. In: Frisnyák S. és Gál A. (szerk.): A magyarországi Hernád-völgy. Földrajzi tanulmányok. Nyíregyháza—Szerencs, 71—95.
  11. Hegyessy G. (2012): A széphalmi Kazinczy Emlékkert. Abaúj—Zemplén Természeti értékei 14: 1—70.
  12. Hegyessy G. (2012): A Zempléni-hegység állatvilágának tudományos feltárói. In: Gál A. (szerk.): A Zempléni-hegység tudományos feltárói és gazdaságfejlesztői. Tanulmánygyűjtemény. Nyíregyháza—Szerencs, 303—348.
  13. Hegyessy G. (2013): Borsod—Abaúj—Zemplén megye cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum, Budapest, 148 pp., 28 tábla.
  14. Hegyessy G. és Kovács T. (2003): Adatok a Dunántúl déli részének cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 161–196.
  15. Hegyessy G., Kovács T., Márkus A. és Szalóki D. (1999): Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Crisicum 2: 165
  16. Hegyessy G., Kovács T., Nagy F., és Palotás F. (1999): Az Alpokalja cincérei II. (Coleoptera: Cerambycidae). Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője (1998) 25/2: 205242
  17. Hegyessy G., Kovács T, Muskovits J. és Szalóki D. (2000): Adatok Budapest és Pest megye cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 24: 221–282.
  18. Hegyessy G. és Szél Gy. (2002): A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye. Futóbogarak (Coleoptera: Carabidae). Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 26: 189–220.
  19. Kontschán J., Hegyessy G. és Csordás B. (2006): Abaúj és Zemplén tájainak makroszkopikus rákjai (Crustacea). Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 5. 90 pp.
  20. Kovács T. és Hegyessy G. (1998): Magyarországi cincérek tápnövény- és lelőhelyadatai (Coleoptera: Cerambycidae). Folia entomologica hungarica 58 (1997): 63
  21. Kovács T és Hegyessy G. (2003): A Felső-Tisza-vidék és Bátorliget cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 197–209.
  22. Merkl O., Hegyessy G. és Kovács T. (1996): Cerambycidae (Coleoptera) from the Bükk National Park. The Fauna of the Bükk Natoinal Park 2: 309326
  23. Muskovits J. és Hegyessy G. (2002): Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae) – Jewel beetles of Hungary. Grafon Kiadó, Nagykovácsi, 404 pp., + 15 színes tábla
  24. Szalóki D. és Hegyessy G. (2008): Adatok a Bodrogköz bogárfaunájához (Coleoptera: Cantharoidea, Cleroidea, Lymexyloidea, Cucujoidea (részben), Tenebrionoidea). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 47: 221—254
  25. Kováts Dániel (szerk.) (2001): Sátoraljaújhely lexikona. (élővilág témájú szócikkek (78) java részben önállóan, néhány Pelles Gábor, Szegedi Zsolt, Géczi István és Godzsák Tibor szerzőkkel közösen)

 

Hegyessy Gábor Kéziratos tanulmányai

  • Hegyessy G. (1998): A Cserehát kutatása során előkerült futóbogarak (Carabidae) adatai és értékelése. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). XX pp.
  •  Hegyessy G. (2001): Jelentés a Gávavencsellő és Tiszabercel Tisza-menti területeinek 2000. és 2001. évben végzett kutatásáról. A futóbogarak (Coleoptera: Carabidae) imágóinak vizsgálata. Kézirat. (Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére). 32 pp.
  •  Hegyessy G. (2002): Gerinctelen zoológiai felvételezések a Hernád-völgy területén. Futóbogarak (Coleoptera: Carabidae). Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 41 pp.
  • Hegyessy G. (2003): A Bodrog vizében és árterén található élőlények komplex felmérése. Kézirat. (Zárójelentés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium V. Országos Környezettudományi és Természetvédelmi kutatásfejlesztési feladatok (K-36-02-00060H) pályázatára). 28 pp.
  •  Hegyessy G. (2003): A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 hálózatának kialakításához szükséges, az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében szereplő bogarak (Coleoptera) adatgyűjtése. Kézirat. (Kutatási jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 16 pp.
  •  Hegyessy G. (2003): A Hernád-völgy élővilága. Bogarak (Coleoptera). Kézirat. (Kutatási jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 32 pp.
  •  Hegyessy G. (2003): Adatok a Cserehát és a Putnoki-dombság bogárfaunájához (Coleoptera). Coleoptera vizsgálatok az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, az NBmR keretében. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 12 pp.
  •  Hegyessy G. (2003): Adatok a Szamoshát (Kisar, Fehérgyarmat, Nábrád, Olcsvaapáti) bogárfaunájához 2003. Kézirat. (Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére). 9 pp.
  •  Hegyessy G. (2003): Adatok a Szuha-völgy (Szuhafő, Alsószuha, Dövény) bogárfaunájához 2003. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 25 pp.
  •  Hegyessy G. (2003): Magyarország területéről ismert Natura 2000 Annex II. listás bogarak (Coleoptera) elterjedése és populáció-méretének értékelése. Kézirat. (Kutatási jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 20 pp.
  •  Hegyessy G. (2004): Adatok Gömörszőlős bogárfaunájához (Coleoptera).Coleoptera vizsgálatok Gömörszőlős területén, az NBmR keretében. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 6 pp.
  •  Hegyessy G. (2004): A Közép-Tisza-vidéki Tájvédelmi Körzet bogárfaunája (Coleoptera) Rákóczifalva (Jász—Nagykun—Szolnok megye) Tisza árterén. LIFE 03 ENV/H/000280 sz. pályázat mintaterületén (Tisza balparti 319,27 és 323,36 fkm. közötti hullámtere) kijelölt mintavételi helyek cincér (Cerambycidae) faunájának felmérése és értékelése. Kézirat. (Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére). 15 pp.
  •  Hegyessy G. (2004): Védett bogarak (Coleoptera) a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. Kézirat. (Kutatási jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 17 pp.
  •  Hegyessy G. (2005): Cerambyx cerdo Linnaeus, 1758 és Lucanus cervus (Linnaeus, 1758) élőhelyeinek és állománynagyságának felmérése 2005-ben a Beregi-sík erdeiben. Kézirat. Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. 19 pp.
  •  Hegyessy G. (2005): Coleoptera vizsgálatok a Serényfalva melletti erdőrezervátumban az NBmR keretében 2005. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 9 pp.
  •  Hegyessy G. (2005): A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) monitorozási módszerének kidolgozása a debreceni Nagyerdőn, valamint a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus /L./) térképezése és monitorozása a Felső-Tisza-vidék és a Szatmár-Bereg öt lokalitásában. Kézirat. Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. 23 pp.
  •  Hegyessy G. (2005): Beszámoló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2005-ben megkezdett természetvédelmi célú terepi kutatásokról. A védett bogarak (Coleoptera) populációinak felmérése az Ipoly-völgy, a Hangony-völgy, a Milic-csoport és a Bodrogköz területén. Kézirat. Kutatási jelentés a Sorbus 2001 Kft. (Eger) részére. Zárójelentés. ’Összehangolt természetvédelmi, ökológiai és ökoturisztikai fejlesztési koncepció, program és akcióterv kidolgozása az Észak-Magyarországi Régió területén a magyar-szlovák határ mentén.” 38 pp.
  •  Hegyessy G. (2005): Zárójelentés a „Terepen végzett kutatás a HU2002/000-064-01-18 (06A) Összehangolt természetvédelmi, ökológiai és ökoturisztikai fejlesztési koncepció, program és akcióterv kidolgozása az Észak-Magyarországi Régió területén a magyar-szlovák határ mentén PHARE CBC projekt keretében.” C. kutatási témában. Kézirat. Szakértői értékelés a Sorbus 2001 Kft. (Eger)Dr. Vojtkó András által készített összefoglalóról A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére. 24 pp.
  •  Hegyessy G. (2006): A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo Linnaeus, 1758) monitorozása a debreceni Nagy-erdő két lokalitásában. 2006. Kézirat. Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. 32 pp.
  •  Hegyessy G. (2006):A ráncos gyászbogár (Probaticus subrugosus) monitorozása a Natura 2000 Kutatási Program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Kézirat. (Kutatási jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 16 pp.
  •  Hegyessy G. (2006): Natura 2000 monitorozás: Carabus zawadzkii Kraatz, 1854 faj vizsgálata a Csereháton. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 29 pp.
  •  Hegyessy G. (2007): A Bodrogköz bogárfaunájának (Coleoptera) 2007. évi kutatása. Kézirat. (Kutatási jelentés a BOKARTISZ részére). 20 pp.
  •  Hegyessy G. (2007): Aggtelek: Fekete-tó (legelő) és Fekete-tő-völgy (kontroll) gyeplakó bogárfaunájának (Coleoptera) elemzése 2007-ben. Coleoptera vizsgálatok az ANPI működési területén az NBmR keretében. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 16 pp.
  •  Hegyessy G. (2007): Carabus zawadzkii Kraatz, 1854 elterjedési területének pontosítása, kimutatása az Aggteleki Nemzeti Park területéről. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére. Természetvédelmi területek hatékony irányításához szükséges biomonitoring hálózat fejlesztése című HUSKA/05/02/068 sz. pályázat). 14 pp.
  •  Hegyessy G. (2008): Natura 2000 bogarak – nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) és nagy szarvasbogár (Lucanus cervus L.) – állományának felmérése a Nyíregyháza Sóstói-erdő két erdőrészletében. Kézirat. Kutatási jelentés az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (Nyíregyháza) részére. 31 pp.
  •  Hegyessy G. (2009): Nagy szarvasbogár – Lucanus cervus (Linnaeus, 1758) – élőhelyeinek és állománynagyságának felmérése 2009-ben, a Beregi-sík erdeiben. Kézirat. Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. A Natura 2000-es fajok monitorozása keretében a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) monitorozása a Szatmár-Beregben, 6 lokalitásban (Lónyai-erdő, Bockereki-erdő, Dédai-erdő, Beregszászi-erdő, Téb-erdő, Kőriserdő). 16 pp.
  •  Hegyessy G. (2010): Adatok a Zempléni-hegység kaszálórétjeinek bogarairól (Coleoptera). Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 20 pp.
  •  Hegyessy G. (2011): Probaticus subrugosus közösségi jelentőségű bogárfaj felmérése az ANPI működési területén 2011. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 46 pp.
  •  Hegyessy G. (2012): Cerambyx cerdo Linnaeus, 1758 és Carabus zawadzkii Kraatz, 1854 közösségi jelentőségű bogárfajok felmérése az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2012. Kézirat. (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére). 14 pp.
  • Hegyessy G.(2014): Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybev. részl. szabályairól szóló 43/2012(V.3.) VM rendelet szerinti pályázat. tárgy. projekt keretén belül. Számítógépes űrlapok a Bioaqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (Debrecen) részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. (2017): Kék pattanó (Limoniscus violaceus) és remetebogár (Osmoderma eremita) közösségi jelentőségű bogárfajok előfordulásának vizsgálata a Zempléni-hegység területén. Kézirat (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére ) 28 pp.
  • Hegyessy G. (2018): A havasi cincér (Rosalia alpina Linnaeus, 1758) kutatása a Zempléni-hegységben. – HUBN20085 Észak-Zempléni-hegység, HUBN200084 Központi Zempléni-hegység, HUBN20092 Telkibánya Király-hegy Natura 2000 területekre vonatkozó fenntartási tervek Rosalia alpina fajra vonatkozó fejezeteinek elkészítése. Kézirat (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére) 13 pp. + térképvázlat és 5 képtábla
  • Hegyessy G. (2018): Adatok a dél-zempléni kunhalmok bogárfaunájához (Insecta: Coleoptera) 2017—2018. – „Coleoptera taxonok faunisztikai vizsgálata az ANPI működési területén lévő kunhalmokon” Kézirat (Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére) 31 pp. + 5 képtábla

 

Kiállítások tervezése, megvalósítása

Állandó kiállítások

  • A Zempléni-hegység természetrajza” – 1990-től (Gyulai Iván és Szakáll Szándor), felújítva és átalakítva 1996-ban, 1998-ban és 2004-ben (Hegyessy Gábor).
  • A madarak világa” – 1994-től, felújítva 1999-ben és 2004-ben (Hegyessy Gábor, Firmánszky Gábor, Frank Tamás, Szigeti Gábor)
  • Erdőjárók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei” – 2015. december 8-tól (Hegyessy Gábor kurátor, Gécziné Nagy Mária múzeumpedagógus, Kalla Zsuzsa és Vásárhelyi Tamás szakmai koordinátor, Mihalkov György kiállításrendező)

Időszakos kiállítások

  • A sajókazai mamut agyara, a természetrajzi kiállítás átrendezése: 2002. december 30. (Hegyessy Gábor)
  • 20 éves a Zempléni Tájvédelmi Körzet – 2004. július 2. – augusztus 8.
  • 150 éve született Herman Ottó – Bemutató a múzeum biológiai gyűjteményének anyagából 2005. július 5—szeptember 2.
  • Bemutató friss zempléni gombákból, Zempléni Gombász Egyesület 2005. szeptember 26—27.
  • A gombák világa – Fotókiállítás zempléni gombákról” 2006. szeptember 26—2007. február 20.
  • Bemutató friss zempléni gombákból, Zempléni Gombász Egyesület 2006. október 2—3.
  • A gombák világa (Fotókiállítás zempléni gombákról – Répási Gábor gombász hagyatéka – 250 gyerekrajz a gombákról)” (2007. szeptember 17—október 10., Hegyessy Gábor)
  • Bemutató frissen szedett zempléni gombákból, (2007. szeptember 24—25., Hegyessy Gábor, Zempléni Gombász Egyesület)
  • Ízeltlábúak Abaújban és Zemplénben (2008. január 15—június 15.)
  • Zempléni Gombász Egyesület friss gomba kiállítása (2008. november 10—11.)
  • Toplászat. A taplógomba felhasználása (2008. november 10—28.)
  • Zempléni Gombász Egyesület friss gomba kiállítása, Szarka János fotókiállítása (2009. szeptember 21—22.)
  • Zempléni tájak – zempléni rovarok (kamarakiállítás) (2009. október 7—november 17.)
  • Élőgombák Zemplénben 2010. október 17 – 18.
  • Hegyen-völgyön – A turizmus története Magyarországon, különösen a zempléni tájakon (Kovács Judit, Ringer István, Tikovits Ernő, Váradi László) 2018. VI. 12.

Külső helyszíni kiállítások

  • Hatlábú birodalom” – bemutató a múzeum rovargyűjteményéből – Miskolci Művelődési Ház (Kozma István szervezésében), 2004. március 10 – április 7.
  • Válogatás a „Húsz éves a Zempléni Tájvédelmi Körzet” című kiállítás képtablóiból – Sárospatak, Árpád vezér Gimnázium, 2004. október 25 – november 12.