Nyomozás a múzeumban VI.

Kakason lovagló kerámia figura

A közelmúltban egy hatalmas gyűjtemény került a múzeumunkba, Dr. Pál Józsefné hagyatékából. A gyűjtemény darabjai sok esetben jól azonosíthatóak – porcelán csészék, népi kerámia edények, üveg butellák stb. – de akad köztük néhány olyan tárgy is – például egy kakason lovagló kerámia figura -, ami nem sorolható be ezek közé, ránézésre nem állapítható meg az eredete, vagy az, kit ábrázol.

A kakas a különböző kultúrákban más-más jelentéssel bír. Általános a nappal együtt való ábrázolása, ebben az esetben az újjászületést, feltámadást jelképezi, a keresztény szimbolikában is hasonló jelentésű.  A kakas rajza sokszor a férfi nemiség kifejezője, a vörös kakas sok helyen a tűz megfelelője, így lehetett a római Vulcanus kovács isten állata. A germán mitológiában a nappalt és éjszakát őrző, a keltáknál az alvilághoz tartozó állat. A magyar mitológiában a garabonciás lova lehet a kakas, tolla a magyar sámán, vagy táltos öltözetének, fejdíszének része, míg a kakastollat Goethe a Faustban az ördög eszközének tartja. Ismerjük a gall kakast, mint szimbólumot, vagy a legendából jelképpé vált portugál kakast, de a brémai muzsikusok egyikeként is sok ábrázoláson feltűnik. Vajon ez a kakason lovagló figura a római Vulcanus, a magyar garabonciás, a germán Faustot ábrázolja, vagy esetleg más személyről lehet szó?

Megnézve a tárgyat, nem vörös kakasról van szó, sárga és barna színekből komponálta alkotója, de azt még nem tudjuk, ennek van-e jelentősége. A kakason ülő figura egy bajszos férfiú, népies jellegű, hosszú, szegélydíszes, derékban övvel összefogott kaftán-szerű felsőruhában, amit akár a mi honfoglaló eleink ruházatához is hasonlíthatnánk, fejfedője viszont nagyon emlékeztet a lengyel férfi népviselet, szögletes formájú, tollal díszített süvegére.

A lengyel kultúrkörben való keresgélés során bukkantam rá Twardowski úr alakjára. A legenda szerint krakkói nemes volt a 16. században, tudásért és varázserőért eladta a lelkét az ördögnek, így párhuzamba állítható Faust alakjával. Az ördög révén tett szert nagy vagyonra és befolyásra, végül Zigmung August király udvarmestere lett. Legendák szólnak sok varázslatáról, tettéről, s arról hogyan igyekezett túljárni az ördög eszén. Megjegyzem ez utóbbi vándormotívum, nem lengyel sajátosság, hiszen a furfangos székely mesék is szólnak arról, hogyan csapják be az ördögöt. Ez végül Twardowskinak is sikerült – a fennmaradt történetek szerint – hiszen ma is ott van a holdon, az ördög nem tudta magával vinni a föld alá. A kutatók szerint alakját élő személyről mintázták. 1495-ös dokumentumban találták első említését egy Twardosky nevű varázslónak, majd Zigmund August király udvarából is említenek egy Jan Twardowski nevű varázslót. Német kutatók úgy vélik, egy egykor Wittnbergben tanuló Laurentius Dhur nevű személy volt valójában Twardowski. A latin dure és a lengyel tward szó egyaránt keményet jelent.

Hogyan kapcsolódik a kakas a nyomozásunkhoz? Az egyik legenda szerint Twardowski úr 1560-ban egy aranytollú kakason lovagolt be Bydgoszcz városába, ahol a piactéren hatalmas tömeg és a polgármester fogadta. E városban sok embert meggyógyított, a polgármestert is megfiatalította, s házából a kísérteteket elűzte. Ez a történet megmagyarázza a kakason lovagló figurát, s azt, miért nem színes tollú, hanem – az aranynak megfelelő – sárga kakason ábrázolták a lengyel varázslót. Azt is megállapíthatjuk, hogy nem csak Fausttal állítható párhuzamba Twardowski, hanem a szintén varázserővel bíró, olykor kakason lovagló magyar garabonciás alakjával is.

A Twardowski ábrázolásokat böngészve – főleg kakason, vagy a holdon ülve látható -, megtaláltam az interneten a mi kis kerámia szobrunk testvéreit, amelyeket Jadwiga Kosiarska lengyel keramikus készített. Ő 1924-ben született egy híres fazekas gyermekeként, s már kislányként kerámia figurákat mintázott. A rendkívül tehetséges művésznő a háborút követően apja műhelyét átvéve csak figurák készítésével foglalkozott, rengeteg többfigurás mese- és vallási jelenetet alkotott meg. Sokszor a falusi életből, szokásokból vette a témáit, így népművészként tekintettek rá. Műveit Európa szerte megismerték, számos díjjal, kitűntetéssel ismerték el tehetségét. Twardowski kakason lovagló figuráját először édesapja mintázta meg az 1930-as években, majd ő fejlesztette tovább. Az egyik – a miénkhez megszólalásig hasonló – Twardowski figuráról készült fotón látszik, a bekarcolt évszám. A mi kakasos figuránk lábát alaposan megnézve, nagyon haloványan látszik a Kosiarska név néhány betűje, s az 1969-es évszám is alig láthatóan. A művésznő 1992-ben hunyt el, de alkotásai számos múzeumban megtalálhatóak. Krakkó, Varsó, Plock és számos európai nagyváros múzeuma mellé most a PIM  Kazinczy Ferenc Múzeuma is felsorakozott.

Jadwiga Kosiarska

Forrás:

Wikipédia

Hoppál Mihály- Jankovics Marcell – Nagy András-Szemadám György: Jelképtár. Budapest, 2004.

Fotó: Szoboszlay Marcell

Kapcsolódó bejegyzések

Szólj hozzá

Adatvédelmi beállítások
Amikor meglátogatja weboldalunkat, az Ön böngészőjén keresztül információkat tárolhat bizonyos szolgáltatásokból, általában cookie-k formájában. Itt módosíthatja adatvédelmi beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyos típusú cookie-k letiltása hatással lehet a webhelyünkön és az általunk kínált szolgáltatásokra gyakorolt ​​élményére.