Kagylók

Amikor gyerekeket kérdezünk arról, milyen élőlények köthetőek a vizek élővilágához az esetek többségében a lista legelején a halak állnak. Aztán természetesen szépen sorolják a szitakötőket, a rákokat, a vidrát és a „többit”, mely „többibe” beletartoznak a kagylók is. A továbbiakban a kagylókról, erről a talán kevésbé ismert az élőlénycsoportról szeretnék részletesebben írni.

Fotó: Hegyessy Gábor

A kagylók (Bivalvia) osztálya az állatok (Animalia) országán belül a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozik. A törzset összesen nyolc osztály alkotja, de ezek közül hazánkban csak kettő, a kagylók és csigák osztálya képviselteti magát. A kagylók vízi életmódot folytatnak mind édes- mind pedig sósvizekben is fellehetőek. Méretük rendkívül változatos: A csupán néhány milliméter hosszúságú apróságoktól egészen az akár 1,5 méter teknőhosszúságú óriáskagylókig. (Utóbbiak természetes élőhelye a Csendes- és az Indiai-óceán. )

Óriáskagyló (Tridacna gigas) (forrás)

Fotó: Hegyessy Gábor

Fejük nincs, testük külső vázra, lábra, valamint a belső szerveket tartalmazó zsigerzsacskóra tagolódik. Szilárd belső vázzal nem rendelkeznek, testük védelmére két teknőből álló külső héjat választanak ki, mely szerves conchyolinban lerakódott mészből áll. A teknőket a sarokpánt kapcsolja össze, mozgásukat pedig az elülső és hátsó záróizom összehúzódása és elernyedése szabályozza. A három rétegből álló külső héjat a testet minden oldalról beborító ún. köpeny választja ki. A héj külső rétege a héjhártya, a középső az oszlopos réteg, a belső pedig a gyöngyházréteg. Ha a gyöngyházréteg és alatta elhelyezkedő köpeny közé valamilyen szennyeződés, idegen anyag kerül, akkor ezt az anyagot a kagyló mirigyeinek a váladéka bevonja, mely folyamat eredményeképpen kialakul az igazgyöngy. Az állat köpenye és a kagylótest közötti üreget köpenyüregnek nevezzük, melyben folyamatos a víz áramoltatása.

Egy kagyló külső testfelépítése

(Forrás: Dr. Fazekas György – Dr. Szerényi Gábor: Biológia (Molekulák, élőlények, életműködések) I. kötet (2015))

A víz áramoltatásának folytonosságát a kopoltyúk valamint a szájnyílást szegélyező szájvitorlák csillóinak mozgása biztosítja. A víz a köpenyüreg bevezetőnyílásán áramlik az üregbe, a kopoltyúk felszínén megtörténik a gázcsere, és a víz a szájnyílás felé áramlik tovább. A beáramló víz nem csak a légcserét szolgálja, hanem a benne lévő szerves törmelékeket vagy apróbb élőlényeket képes a kagyló kiszűrni és megemészteni.

A kagylók két pitvarból és egy kamrából álló szívén keresztülhalad a bélcső, azonban itt nem arról van szó, hogy a bélcső átfúrta volna a szívizmot, sokkal inkább arról, hogy az evolúciósfolyamatok során a szív körbenőtte a bélcsatornát. A kagylók szívének másik érdekessége, hogy a kiválasztási folyamatok során keletkező szűrlet a szívburoküveg falán illetve a szív falán keresztül átszűrődve képződik. A kiválasztási folyamatok szűrést követő másik két lépése, a visszaszívás és a kiválasztás már a kagylók páros kiválasztószervében, a Bojanus-féle szervben valósul meg.

A kagylók belső testfelépítése

(Forrás: Dr. Fazekas György – Dr. Szerényi Gábor: Biológia (Molekulák, élőlények, életműködések) I. kötet (2015))

Izmos lábuk segítségével lassú helyváltoztatásra is képesek. Különböző felületekhez történő rögzítésüket a bysuss mirigyek által termelt bysuss fonalak végzik. Szaporodásukat tekintve váltivarúak vagy hímnősek. Lárvái vízben fejlődnek.

A kagylók életfolyamataik során nagy mennyiségű vizet szűrnek át, mely eredményeképpen jelentős szerepet töltenek be a vizek tisztulási folyamataiban. A vízminőség romlását nehezen tolerálják, arra érzékenyen reagálnak, így egyfajta indikitátorszervezetek.

Fotó: Hegyessy Gábor

A tenger felülete a magas hegyek és mély völgyek fölé magasodó eget jelenti a lenti világ, a sok ezernyi, általunk sosem látott lény számára.

Maja Lunde

Felhasznált irodalom:

Dr. Fazekas György – Dr. Szerényi Gábor: Biológia (Molekulák, élőlények, életműködések) I. kötet (2015)

Dr. Lénárd Gábor: Biológia I. (2005)

Dr. Móczár László: Állathatározó I. kötet (1984)