Múzeumpedagógus zárt ajtók mögött ☹ / ☺ (4. hét)

Most jöjjenek a békák!

„Este, midőn leszáll a nap,
láthatsz rusnya varangyokat.
Vartyognak a kertek alatt,
hol egy tóba fut a patak.”

„Nincs boldogabb e világon,
zöld levélként ül az ágon.
Jókedvében dalol, brekeg,
alkonyatra be is reked.”

„A tó partja zöld tapéta,
légyre les a kecskebéka.
Ha elkap egy kövér legyet,
örömében nagyot brekeg.”

Dénes György írt így Verses állatkert című kötetében a varangyról, a zöld levelibékáról és a kecskebékáról.

Az ember szeret olyan dolgokról beszélni, írni, amiben járatos, ha nem is tudományos mértékben. Sok kedvenc élőlényem van, de a békák az első számúak. Számtalan foglalkozás alkalmával beszéltem már gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ezekről a bámulatos állatokról. Most, hogy még mindig itthonról dolgozom, és a nünükék már megtették tavaszi kötelességüket, így el is tűntek a szemünk elől, a levegőzések alkalmával az udvaron megforduló békák tanulmányozására került sor. 

Köztudott tény, ha békát látunk, az már a tavasz egyik bizonyítéka. Egy-egy tavaszi estén zöld varangyot szoktunk megpillantani az udvarunkon. A város közepén minden egyes állat megjelenése érdekes élményként hat. Emlékszem, amikor néhány éve, egy meleg nyári napon a rajzani készülő szárnyas hangyákat kezdte dézsmálni egy varangy. Még az sem zavarta, hogy sütött a nap ― ő ugyanis általában esti szürkületben jön elő táplálékot keresni. Sőt, az sem érdekelte, hogy ott hasaltam fél méterre tőle egy pléden, könyvvel a kezemben! Így életemben először láthattam, hogyan veti ki szuper gyorsasággal a nyelvét a repülni készülő rovar után. Valahogy így:

Géczi Katalin

A foglalkozások alkalmával a legjelentősebb, ami elhangzik, hogy a békák hasznosak, mert rengeteg, az ember számára káros rovart elpusztítanak. Ne mindig az ember szemszögéből közelítsük meg az egyes élőlényeket! Az, hogy hogyan néznek ki a békák, nagyon szubjektív. A legtöbb esetben azt hallom, hogy borzasztóan, félelmetesen csúnyák! A legelviselhetőbb kinézetűnek a zöld levelibéka tekinthető, általában ez a faj, ami megihleti a plüssállatok készítőit. Egy-két kivétellel szinte mindig zöld színű békát találunk a játékboltok polcain. Nemszeretem állatok címmel írt könyvet Schmidt Egon még 1986-ban. Tanulságos olvasmány! A végén leszögezhetjük, hogy lényegében minden olyan állat, amelyet nem ismerünk, csak halvány fogalmaink vannak az életmódjáról, azt mind csúnyának, félelmetesnek, visszataszítónak, sőt a gonosz cimborájának tartjuk. Szegény varangyok különösen rászolgáltak ezekre a jelzőkre. Ha van olyan szerencsés példány közöttük, amelyik megéri a 10-12, vagy akár a 15 éves kort, az már szétnyitott tenyérnyi méretű.

Hazánkban minden békafaj védett!

Sok esetben, ha látunk egy ugráló, caplató jószágot, rávágjuk, hogy béka, és ezennel elintézettnek tekintjük a fajhatározást! Pedig számoljuk csak össze az alábbi képen, hogy hányféle békafajjal is találkozhatunk Magyarországon, akár itt a környékünkön, Abaúj és Zemplén tájékán!

Összeállította: Gécziné Nagy Mária

Másik lényeges tisztáznivaló, hogy a béka az kétéltű, vagy hüllő? Már egyre több iskolás tudja, de van, hogy két részre szakad a csoport, és egymás ellen hallom egyik vagy másik szót. A békák kétéltűek, hiszen víz nélkül nem kezdhetik el életüket. Mindegyik hazai békafaj vízben szaporodik, ott rakják le petéiket, az abból kikelő ebihalak számára szintén létfontosságú a víz. Teljesen kifejlődve egyes fajok egyedei elhagyják a vizet, és csak a tavaszi nászidőszakban térnek oda vissza. Más fajok egész életüket vízben töltik, ha el is hagyják egy-egy röpke időre azt.

Hegyessy Gábor rajza

Hosszasan lehetne sorolni az egyes békafajok életmódbeli eltéréseit, de most inkább csak néhány érdekességet osztanék meg a kedves olvasóval. 

  • Ha egy béka szemébe nézünk, akkor a hazai békafajok közül egy kivétellel vízszintes rajzolatú pupillát figyelhetünk meg. Egyedül a barna ásóbéka pupillája függőleges. Sőt, a barna ásóbéka ebihala a legnagyobb méretű, nagyjából úgy aránylik egy ásóbéka és egy unka petéje egymáshoz, mint egy görögdinnye egy dióhoz. 
  • A varangyok nem ugranak, csak másznak, caplatnak: „lomha földi békák szanaszét görögnek” – olvasható Arany János Családi kör című versében.
  • A mocsári béka hímje tavaszi nászidőszakban kék színű!
  • A zöld levelibéka a legcsinosabb farkatlan kétéltű (Farkos kétéltű például a foltos szalamandra!), bőre átmenetileg felveszi a környezete színét, vagyis az élénkebb zöldtől az erősebb zöldig, illetve a barnás színig változhatnak árnyalatai.
  • Ha egy sárgahasú vagy egy vöröshasú unkát óvatosan kézbe veszünk, akkor hanyatt dobja magát, és kidomborítja élénk színű hasát. Ezt nevezik unkareflexnek. Így riasztja el támadóját, azt közli, hogy mérgező váladékú a bőröm, nem jársz jól, ha megeszel, nem vagyok finom!
Géczi István
  • Számtalan olyan növény él körülöttünk, melyeknek hivatalos, vagy népi elnevezése tartalmazza a „béka” szót. Ilyen például a békalencse, békatutaj, békaszittyó, békaszőlő, békakonty. Nyilván, ezek vízinövények. A mocsári nőszirom népi elnevezése békatulipán, a sokak által ismert tavaszi virágzású fürtös gyöngyike Sopron környékén használatos neve pedig a békahagyma.

Ilyen, és ehhez hasonló érdekességeket, vagyis mindent megtudhat az érdeklődő Dr. Nádai Magda: Békák és emberek című könyvéből. Akinek ez kevés lenne, folytathatja a békákkal történő ismerkedést Magyarország herpetológiai atlaszával.

Gécziné Nagy Mária

Mindkettő könyv Dr. Puky Miklós nevéhez kötődik. Az egyiket ő is készítette, a másik (sajnos) az ő emlékére jelent meg. Néhány évvel ezelőtt volt szerencsém vele, a Varangy Akciócsoport vezetőjével együtt részt venni békafelmérési programon. Egy közös, nemzetközi békás programot kezdtünk szervezni itt Zemplénben, amikor elhunyt. ☹ Kicsit most rá is emlékezek ezzel az írással.

Már csak két fontos dolog maradt hátra, amit ebben a blogbejegyzésben meg szeretnék osztani a kedves olvasóval. Az egyik, hogy megmutassam a kedvenc békás képemet, mely az Erdőjárók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei című kiállítás fürdőszobájában is látható. Íme:

Géczi István

És végül: kreatívkodjunk!

Május első vasárnapja Anyák napja! Az alábbi térbeli képeslapot ebből az alkalomból kaptam még valamikor 17-18 évvel ezelőtt!

Nem kell hozzá más, csak két rajzlap, színes ceruza, olló, ragasztó, illetve fantázia. Én nem vagyok túl jó kézügyességű, csak egy ötletet mutatok, amit mindenki saját kreativitása szerint továbbdolgozhat. Mindkét lapot kettéhajtjuk. Az egyikre megrajzoljuk a békát, amit a zöld vonal, vagyis a szája mentén egy hegyes ollóval végigvágunk.

A másik lapon felrajzolunk a lentebbi módon egy négyzetet, és beszínezzük pirosra. Majd ezt követően összeragasztjuk a két lapot úgy, hogy a piros négyzetre ne kerüljön ragasztó. Ezt követően behajtjuk a képeslapunkat, közben a béka száját eligazítjuk nyitott helyzetbe.

Nincs más hátra, csak hogy hátteret rajzoljunk, színezzünk neki szúnyoggal, vízzel, tavirózsával, ki hogy szeretné!

Kellemes időtöltést, békamegfigyelést kívánok!

Kapcsolódó bejegyzések

Szólj hozzá

Adatvédelmi beállítások
Amikor meglátogatja weboldalunkat, az Ön böngészőjén keresztül információkat tárolhat bizonyos szolgáltatásokból, általában cookie-k formájában. Itt módosíthatja adatvédelmi beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy bizonyos típusú cookie-k letiltása hatással lehet a webhelyünkön és az általunk kínált szolgáltatásokra gyakorolt ​​élményére.