Az elmúlt hetekben, napokban sokféle forrásból értesülhettünk a március 10-én megrendezésre került Beporzók napjáról. Ezen alkalmon felbuzdulva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy egy külön írást szentelek a beporzást követő folyamatok rövid ismertetésének, annak, hogy mi is történik azután, hogy a pollen a bibére kerül. Hogyan is lesz például az almafa virágaiból alma?
A zárvatermő növények virágai módosult levelekből álló, korlátolt növekedésű, rövid szártagú szaporító hajtások. Ezen virágokban találhatjuk a porzótájat és a termőtájat. A porzótájakon jönnek létre a pollenek (virágporszemek). A pollen az egyedfejlődési folyamatok során a virágporszem-kezdeményből alakul ki, benne egy vegetatív és generatív sejt található.
A termőtájon találhatjuk a zárt magházat, benne a 8 sejtet tartalmazó (1 db petesejt, 2 db kísérősejt, 3 db ellenlábas sejt, és 2 sejt összeolvadásából kialakult központi sejt) magkezdeményt.
A megporzás során a pollen rákerül a termő bibéjére. A bibe felszíne ragacsos, segítve ezáltal a virágporszem megtapadását. A megtapadás után a pollen vegetatív sejtje pollentömlőt alakít ki a magház belsejébe. A generatív sejtből egy számtartóosztódással (mitózis) két hímivarsejt alakul ki, melyek a pollentömlőn keresztül a zárt magház belsejébe, a magkezdeményhez jutnak. A magkezdeményhez jutott két hímivarsejt közül az egyik megtermékenyíti az ott található petesejtet. A másik a központi sejttel egyesül. Mivel a megtermékenyítési folyamat során két megtermékenyítés is történik – megtermékenyül a petesejt és a központi sejt is – a folyamatot kettős megtermékenyítésnek nevezzük.
És hogy mi történik ezután? A megtermékenyült petesejtből kialakul a zigóta, amelyből további fejlődési, osztódási folyamatok során kialakul a csíra – melyből a mag csírázása folyamán gyököcske, sziklevél és rügyecske indul fejlődésnek. A megtermékenyült központi sejtből a mag tápláló szövete lesz, mely fontos szerepet játszik a fejlődő mag élettani folyamataiban. A magkezdemény burkából pedig kialakul a maghéj. A csíra, a tápláló szövet és a maghéj együttesen alkotja a magot. Azt a magot, amelyet például egy alma rágcsálása során egy óvatlan pillanatban le is nyelhetünk. De miből alakul ki az almamagot körülvevő húsos termés? Nos, a magkezdeményt is tartalmazó magház rendelkezik egy ún. fallal, mely ha „meghúsosodik” a fejlődési folyamatok során, akkor kialakul a húsos termés. Azonban ha elszárad, akkor a termést száraz termésnek nevezzük.
A nyitvatermők (pl. fenyők, cikászok) esetében a központi sejt nem termékenyül meg, csak a petesejt, ezért esetükben nem beszélhetünk kettős megtermékenyítésről.
A Beporzók napja, hasonlóan például a Vizes élőhelyek napjához vagy a Biológiai sokféleség nemzetközi napjához szintén rámutat a minket körülvevő világ szépségére, értékére és egyben arra is, hogy óvnunk kell bolygónkat. Ne felejtsük a David Browertől származó gondolatot, miszerint a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!