Ámor nem járt a Várhegyen…

…és sosem találkozott Ráskay Magdolnával. Azzal az igéző szépségű nemes asszonnyal, aki a történetírók szerint a férjéhez, Pálóczi Antalhoz való hűségét még a mohácsi csatában elesett zempléni alispán halála után sem szegte meg. Pedig a 16. századbeli újhelyi erőd köré kanyarított romantikus vártörténetek szerint akadt bőven kérő, akik hiába esdekeltek az asszony kegyeiért. Vende Aladár az egyik, aki hiteles hangon tárja az újhelyi erőd romantikus drámáját a történelmi hűségre áhítozó olvasók elé.

 …Pálóczy Antal főispán, a zempléni nemesség egyik vezére, Mohács mezején elvérzett. Özvegye, a szép Ráskay Magda, nem hiszi, hogy férje ott lelte halálát, mert hiszen a másik vezér, Perényi Péter, a szomszéd Patak várának akkori ura baj nélkül haza menekült, sőt királyjelöltté tette magát. Első hódítmányáúl szerette volna bírni Pálóczynak újhelyi várát és “Újhely Vénuszát”, a szép Magdát. Hanem kudarczot vallott. Perényit Újhelyből megalázva utasította vissza Ráskay Magda. Perényi már-már le is mondott a vár meghódításáról és a szép Magdáról, a mikor hirtelen nem várt eset történt. … A szépséges özvegy hűséges kapitánya, Ulrich spanyol lovag, olthatatlan szerelmével ostromolta úrnőjét, de eredménytelenül. A szerelmi tébolyától elvakított ember ekkor bosszút esküdött és árulóvá lett: megnyitotta a vár kapuját az ellenség előtt és azután, tettét megbánva, önkezével oltotta ki életét ott, az újhelyi vár alatt, azon a tájon, a hol ma a véres dráma emlékét megörökítő “Gyilkos-korcsma” van.

A részlet a Magyarország vármegyéi és városai című könyvsorozatból való. Olyan 20. századi enciklopédiája ez Magyarországnak, amelynek 25 kötetében jeles tudósokból álló szerkesztőbizottság dolgozta fel a vármegyék múltját és jelenét „az adott megyét kiválóan ismerő helyi szerzőkre támaszkodva”.

Nyakig belebújtam az internet „bugyraiba” is, mert kíváncsi voltam arra, hogy vajon szimbolizálhatják-e a KFM hamarosan nyíló régészeti tárlatának repkedő nyílhegyei azokat a szenvedélyeket, amelyek Ráskay Magdolna szépsége korbácsolt a Várhegyen.

fotó: Szoboszlay Marcell

Annyira egy irányba tartanak a különböző formájú tüskék ott a kiállító terem sarkában, mintha a „feladó” más, de a célpont egyazon ember lenne. Ámor nyilai ezek, amiket a sátoraljaújhelyi vár szerelmi történetének legendás férfiúi lőttek ki, hogy meghódítsák a történelmi leírásokban „Újhelyi Vénusz”-ként aposztrofált várúrnőt?

A világhálón megannyi forrás hozza a szerelmi sokszög – Pálóczy, Ráskay Perényi, Ulrich – történetét – név szerint említve a női alakot is! Még a fent említett teljes „Borovszky” enciklopédia másik tudós szerzője, ifj. dr. Reiszig Ede is felemlegeti Ráskai Magdolna szerepét Perényi Péter erőszakos birtokszerzése kapcsán.

Majd valami fura nyomra akadok a Jászay Pál nevével jegyzett A magyar nemzet nagy napjai a Mohácsi vész után kötetében:

Ráskay Magdolna felkerestette egykori hitvesét, a dús Pálóczy Antalt, e nemzetség utolsó ivadékát, s oda, hol bátyja Mihály már nyolc év óta porhadt, sárospataki jószágára vitette. A római hitűek várbeli egyháza északi oldalán még ma is látható egy szépművű veresmárvány sírkő, mely a két testvér emlékét latin versekben adja át az utódoknak.

Újabb bizonyítéka ez a főszereplők holtomiglan-holtodiglan szerelmének bizonyítására! Azaz, ha Ámor járt is fent a várhegyen, nyílvesszője egyszer talált, de akkor pontosan!

Azonban alig több mint 100 oldallal később a Jászay kötetben feltűnik a testvér, a sógor, Ráskay Gáspár, aki bizonyítékul szolgálhat Dr. Csorba Csaba Sátoraljaújhely lexikonjában megjelent állításához, miszerint Magdolna képzeletbeli személy volt. A történész szerint egy korabeli, Serédy Gáspár nevével jegyzett levél félremagyarázásaként született meg az igéző szépségű, ámbár hűséges asszony karaktere. A hibát, amit valószínűleg Szirmai Antal vétett, tovább görgette az utókor, és minél szavahihetőbb kiadványban jelent meg, annál inkább kezelte mindenki történelmi tényként.

No, de elő a Ráskay családfával! Elő a nógrádi főispánnal, és mind a 8 testvérével!

Lám, egyik neve sem Magdolna!

Igaz lehet, hogy a románc csak valóban kamu? Egy Magdolna napon kelt korabeli levél félremagyarázása annak a Szirmai Antalnak a tollából aki, Kazinczy szavaival, „rettegés és remény közt nem mindenkor bírt eléggé magával”?

És akkor kire, kikre záporoztak a hamarosan nyíló kiállítás nyilai, amik a várfeltárás során kerültek elő? Ki tartotta az íjat a kezében, ha nem Ámor? Mi a valódi története ezeknek a régészeti leleteknek? Talán egyszer ezt is elblogoljuk -KaMu-zzuk . Ringer István tollából!  

Ami miatt megszületett ez a bejegyzés, az a Ráskay történetnek azon tanulsága, hogy hagyni kell néha sodródni a fantáziánkat, amit a múzeumban látottak inspiráltak. Bátran játsszunk kételkedő Sherlock Holmest a gyűjteményekben! Járjunk utána a nyomoknak! Majd ha kell, térjünk vissza az igazságért a kiállításba. Oda, ahol a kétely született és ahol a tudás lakik!        

Kapcsolódó bejegyzések

Szólj hozzá